Európa külső karéjain, az USA déli részén vagy India északkeleti részén – esetenként akár ezer kilométeren át futó – biztonsági kerítésekkel próbálnak gátat vetni az illegális bevándorlásnak. Sokakat sikerül „elhárítani”, de a problémát a falak nem oldják meg.
Nincs az a fal, amely örökké tartana – Angela Merkel szerint ez az 1989 novemberében leomlott berlini fal egyik legfőbb „üzenete”. A német kancellár optimizmusa ellenére mégis épültek és épülnek falak. Különösen a 2001. szeptember 11-i terrormerényletek után gyorsultak fel az ilyen jellegű, elsősorban (nemzet) biztonsági szempontokkal és/vagy a fenyegető menekülthullámokkal indokolt beruházások – idézte a The Washington Post a határkérdés szakértőjét, Élisabeth Vallet-t. A montreali Québeci Egyetem kutatója szerint jelenleg közel ötven fal és kerítés található a világban, a szaporodó konfliktusok miatt ezek száma csak nőni fog.
 |
| Melilla szögesdrótja Spanyolország és Marokkó határán. Állandó a küzdelem a migránsok és a hatóságok között Jesus Blasco de Avellaneda / Reuters |
Az Európai Unió külső határai mentén is húztak fel a menekülteket „feltartóztatni hivatott” biztonsági falakat, illetve kerítéseket. A szófiai kormány a 160 kilométer hosszú bolgár–török határ mentén kezdett kialakítani – közel négy méter magas, szögesdrótokkal megerősített – kerítést. A görög–török határon, az Évrosz folyó mentén is épült egy tíz kilométer hosszú fal: mindkét építményt azzal a szándékkal emelték, hogy segítsen megállítani a Törökország felől érkező menekültáradatot. A törökök szintén gondolkodnak falban, ők a déli szomszéddal, Szíriával futó 900 kilométer hosszú határ egyes szakaszain kezdtek falat felhúzni.
