galéria megtekintése

Felosztanák Irakot

8 komment

Munkatársunktól

A politikai rendszer működésképtelen, így ismét egyre gyakrabban merül fel, hogy nem érdemes mesterségesen egyben tartani Irakot. Sajtóhírek szerint a bagdadi ENSZ-diplomaták már azon dolgoznak, hogyan tudnák levezényelni az ország békés felosztását.

Az utcán tüntetők tízezrei, a parlament termeiben lázadó képviselők szorongatják az iraki miniszterelnököt, Haider al-Abadit, miközben az ország egyre mélyebb válságba süllyed. A héten a törvényhozásnak és a külföldi nagykövetségeknek is otthont adó „zöld zóna" elé vonuló tömeg több miniszter leváltását, új kormányt követelt. Amikor Abadi épp új minisztereket akart volna beiktatni a parlamentben, ott a képviselők azzal fogadták, hogy vizespalackokat vágtak hozzá és közölték: a testület ülése illegális. Abadinak végül sikerült „átnyomnia" néhány új minisztert egy trükkel, ám az világos: a politikai rendszer működésképtelen.

Tüntető nők a bagdadi kormánynegyed, a Zöld Zóna előtt
Tüntető nők a bagdadi kormánynegyed, a Zöld Zóna előtt
Ahmed Saad / Reuters

A válságnak számos oka van. A néhai diktátor, Szaddám Huszein szunnita kormánya elnyomta a síi­tákat és kurdokat, és ezek az ellentétek azóta is élnek. Az olajár esése válságba sodorta a gazdaságot, az Iszlám Állam keresztülsöpört az országon. Északon megint harcolnak egymással a síita milíciák és a kurdok – emlékeztet a The New York Times (NYT). Az amerikai lap szerint a hivatalos washingtoni politika kitart Irak egysége mellett, ám a bagdadi ENSZ-diplomaták azt tanulmányozzák, hogyan tudnák a nyugati hatalmak levezényelni az ország felosztását.

 

A héten váratlanul Irakba látogató Joe Biden amerikai alelnök is visszautalt 2006-os, Irak felosztását javasló tanulmányára. Bírálta azt a gyakorlatot, amely mesterséges határok közé szorít népeket és azt várja, hogy békében éljenek egymás mellett. „Irak egy erőszakos, diszfunkcionális házasság, amibe folyamatosan amerikai életeket és pénzt öntünk, a csodában reménykedve", mondta a NYT-nek Ali Khedery, aki amerikai diplomataként dolgozott a térségben. „Inkább barátságos válás kellene, aminek a vége az, hogy Irak szétszabdalt közösségei önrendelkezési jogot kapnak.

1384 éves vita

Az iszlám két ága Mohamed 632-ben bekövetkezett halálát követően vált szét. A szunniták szerint apósának, Abu Bakrnak kellett volna a helyébe lépnie, míg a síiták a próféta unokaöccsét és vejét, Ali ibn Abi Talibot támogatták. A kezdeti nézeteltérésből gyorsan ideológia lett: a szunniták („az Út népe”) választották volna a kalifát, míg a síiták („Ali pártja”) a vér szerinti dinasztiában hittek. Alit, aki végül a negyedik lett a kalifák sorában, ellenfelei meggyilkolták és fiát is megölték. A síiták úgy tartják, ő volt az utolsó legitim kalifa, míg a szunniták az egyéb, így az omajjád, az abbászida és az ottomán uralkodókat is elismerték. Jelenleg a világ iszlám hívőinek 87-90 százaléka szunnita, 10-13 százaléka síita. A szembenállás időnként véres háborúkba torkollott, de ezek hevessége sosem érte el a katolikusok és protestánsok közötti háborúkét. A modern konfliktust, amelyet sokan az iráni iszlám forradalom 1979-es győzelmével kötnek össze, az elemzők többsége szerint politikai okokból, mesterségesen szították, illetve szítják.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.