galéria megtekintése

Érzik, hogy ez így nem jó, de mindenki a másikra mutogat

Az írás a Népszabadság
2015. 08. 25. számában
jelent meg.


Szilvássy József, Pozsony
Népszabadság

Szlovákia a fejlesztési források lehívását tekintve az uniós sereghajtók között tanyázik. Az ellenzék a kormányt, a kormány az önkormányzatokat hibáztatja. A két fő vétkes azonban a bürokrácia és a korrupció.

Kongatják a vészharangot a szlovákiai ellenzéki politikusok, és hozzájuk hasonlóan a médiumok is. – Teljesen indokoltan, ugyanis Szlovákia a 2007–2013 közötti uniós pénzügyi időszakban 11,483 milliárd eurót hívhatott le. Robert Fico kialkudott Brüsszelben további két esztendőt a források felhasználására, ám ennek ellenére a legfrissebb adatok szerint országunk az idén június végéig a megítélt összegnek alig több mint 60 százalékát hívta le. Ezzel a 28 tagország között az utolsók között kullogunk az EU-alapok hasznosításában – nyilatkozta Farkas Iván, a Magyar Közösség Pártjának szakpolitikusa.

Ivan Svejna szerint az aggasztó helyzetért a pozsonyi kabinet felelős, amely sokáig csupán a kormánypárthoz közel álló társaságok projektjeivel törődött, viszont más pályázatok sikerét, főleg a közbeszerzési pályázatok zökkenőmentes lebonyolítását, különböző manipulációkkal, illetve adminisztrációs akadályokkal nehezítette.

– Ráadásul a korrupció alapos gyanúja, valamint több indokolatlanul drága projekt miatt Brüszszel 990 millió eurót nem hajlandó kifizetni – tájékoztatta lapunkat Svejna, a Híd párt alelnöke. Lubomír Vázny, a beruházásokért felelős kormányalelnök néhány hónapja még elfogult politikai támadásnak minősítette az ellenzékiek aggályait, s azt bizonygatta, hogy az év végéig egyetlen eurocentet sem hagynak Brüsszelben a Szlovákiát megillető csomagból. Júliusban viszont az eddiginél rugalmasabb ügyintézésre szólította fel az illetékes minisztériumokat.

 
Egy befejezett projekt: Robert Fico szlovák és Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő Klaus-Dieter Borchardt EU-s energiapiaci biztossal nyitotta meg a Vaján–Ungvár gázvezetéket
Egy befejezett projekt: Robert Fico szlovák és Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő Klaus-Dieter Borchardt EU-s energiapiaci biztossal nyitotta meg a Vaján–Ungvár gázvezetéket
David W Cerny / Reuters

Az elmúlt hónapban rendezett parlamenti vitanapon feladta a kincstári optimizmusát is, mert elismerte, hogy legalább 573 millió, de még ennél is nagyobb összeg valóban ott maradhat a brüsszeli kasszában. Egyúttal a költségvetésből kell pótolni a visszatartott uniós forrásokat is. Ám a miniszterelnök-helyettes azonnal mosta a kezeit: – A legtöbb gondot a helyi és a regionális önkormányzatok okozzák, főleg a hibás pályázataikkal, a beruházások elhúzódásával. Robert Fico kormányfő még keményebben fogalmazott:

– Nem mi vagyunk a felelősek azért, hogy a városok és falvak hogyan szervezik meg a közbeszerzéseiket, mikor költik el a megítélt támogatást. Nem tudjuk őket arra kényszeríteni, mit, hogyan, mikor tegyenek. Mi a pénzeket lekötöttük, a többi a végső felhasználó felelőssége – érvelt a kormányfő, amivel a szakértők csak részben értenek egyet, hiszen a minisztériumok projektjeinek legalább húsz-huszonöt százaléka is lényegesen elmaradt az eredetileg megszabott ütemtervtől.

Többen rámutattak arra is, hogy évről évre csökken a pályázni hajlandó önkormányzatok száma. – Nem véletlenül, ugyanis egyre nehezebben teremtjük elő a szükséges önrészt, a pályázati tanácsadók többsége pedig tartja a markát, a hivatalos járandóságon kívül öt-tíz százaléknyi részesedést, feketepénzt kér a sikeres projektek értékéből, amit törvényesen nem tudunk, máshogy meg nem óhajtunk kifizetni. Emiatt is egyre ritkábban pályázunk – közölte Fenes Iván, Bős polgármestere.

– Jelenleg ott tartunk Szlovákiában, hogy még az előző időszakot sem zártuk le, miközben már az új uniós programozási időszakra kellene készülni. De épp a késés miatt még csak egy pályázatot írtak ki a 2014–2020-as időszak operatív programjai közül. Őszre talán már beindul a gépezet, végre jönnek az új pályázati kiírások. Csak remélni tudom, hogy ezek lebonyolítása az eddigiekhez képest sokkal hatékonyabb közegben, több előfinanszírozással, kevesebb bürokrácia és korrupció kíséretében válhat valóra –összegezte a helyzetet Farkas Iván.

Magyarország is csak a 23. helyen áll az Európai Unió 28 tagállamából

Magyarország eddig mintegy 8000 milliárd forintot fizetett ki a 2007–2013-as uniós költségvetési ciklusban rendelkezésre álló 8200 milliárd forintos pályázati forrásból. Ez elvileg elég jó, mintegy 97 százalékos arányt jelent, ám valójában messze nem állunk ilyen fényesen. Az Európai Bizottság adatai szerint a tényleges forráslehívási arány nem éri el a 80 százalékot, amellyel jelenleg a 23. helyen állunk a 28 tagország között.

A különbség oka egyrészt az, hogy az említett 8000 milliárdos keret a forint gyengülése miatt valójában 8500-8700 milliárd forint körül lehet. Másrészt a támogatott fejlesztések, és így az uniós pénzek lehívásának felpörgetése érdekében a kormány előfinanszírozza a beruházásokat, s ezek a kifizetések előrébb járnak, mint az elszámolásuk Brüsszel felé. A harmadik ok, hogy a kabinetnek jó néhány program esetében vitája van a bizottsággal, s ezek lezárásáig a testület több már benyújtott számlát nem fizet ki.

Ez utóbbi több mint 500 milliárd forint sorsát érinti, Brüsszel jelenleg ennyi fejlesztési forrást tart vissza. Tovább növeli a bizonytalanságot, hogy több mint ezer, részben uniós pénzből finanszírozott állami és önkormányzati beruházás csúszik a tervekhez képest. Ezek a projektek 200 milliárd forintot meghaladó elmaradásban vannak a lehívásban. A kormány mindezek miatt inkább túlvállalta magát. Azért, hogy Magyarország ne veszítsen fejlesztési forrást, a kabinet mintegy 9300 milliárd forint értékű fejlesztésre vállalt kötelezettséget, aminek pluszterhei a költségvetést terhelik.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.