A „szomszédságklubot” eredetileg azért hozták létre, hogy segítsék a nehéz szociális helyzetben lévő németeket. 2014 tavaszától a negyven önkéntes munkája gyökeresen megváltozott. Először öt menekült férfi érkezett. Számuk az idő teltével nőtt, ma már mintegy 350 – főleg Szíriából, Eritreából, Mauritániából, Azerbajdzsánból és Csecsenföldről származó – külföldi él a nyolcezer lakosú elő-pomerániai üdülőhelyen.
Míg a Németországba érkezett menekültek főleg a sokkal kedvezőbb túlélési, talpon maradási lehetőségeket kínáló nagyvárosokat kedvelik, a szövetségi kormány igyekszik vidékre is telepíteni menedékkérőket. Akik közül a többség Hamburg vagy Köln felé veszi az irányt, amint a hatóságok elismerik a menekültstátusát.
Preisler végre előremutató jelnek tartja a berlini nagykoalíció integrációs törvénytervezetét (lásd infografikánkat), szerinte a vidéki Németország nem képes biztosítani az elvárt beilleszkedési feltételeket. Ugyan vidéken sokkal több az üres lakás, viszont jóval kevesebb a munkalehetőség. Míg a szakképzett menekültek szabadon választhatnak lakhelyet, a munka- és pénz nélküliek röghöz kötése megpecsételi azok sorsát. – Lényegében két osztályra szabdalják szét a menekülteket: a privilegizált elitre és a nincstelen tömegekre. Az utóbbiak hiába szeretnének rögtön dolgozni, nem találnak állást. Egy dolog az akarat, másik a tudás.
Itt nálunk Barthban az idős- és beteggondozásban rengeteg betöltetlen munkahely kínálkozik, de hároméves szakképzés az alapkövetelmény. A menekülteket először arra kell megtanítani, hogy szakmát kell tudni elsajátítani. Ez vonatkozik az olyan egyszerűnek tűnő kenyérkeresetre is, mint a takarítás – magyarázta lapunknak a Kelet-Berlinben született és nevelkedett, tíz éve Barthban élő jogász.
A németoktatás kapcsán azt panaszolja, hogy a vidéki oktatókat rosszul fizetik, és ennek megfelelően kevesen is vannak. Önkéntesek nem mindig pótolják a szakembereket. Mivel kevés a bölcsődei és az óvodai hely, nincs kire hagyni a gyereket, az illető édesanya így viszont ki- és lemarad a németoktatásból. Az utóbbit Barthék egy helyi építési vállalkozó segítségével szobafestőkurzussal kombinálják.
|
Kombinált oktatás krétával és festékkel
Nachbarschaftstreff Barth |
Barthban a lakosság az aggodalmak és félelmek ellenére jól fogadta a menekülteket. A neonácik megpróbálták megfélemlíteni Preislert és társait. – Amikor először megjelentek, nem tagadom, kis híján összecsináltam magam. Üvöltöztek, le is köptek. Azt mondtam nekik, rendben van, ti vagytok az igazi németek, akkor tanítsátok meg a német kultúrára a menekülteket. Gyertek, olvassatok nekik Grimm-meséket. Jancsit és Juliskát. Röhögve elmentek, de aztán voltak, akik visszajöttek – idézi fel a feszült pillanatokat Preisler, aki önkéntes társaival együtt a párbeszédet keresi. A neonácikkal is, akik ha nem is mesélnek, de eljárnak a Nachbarschaftstreff rendezvényeire. Hivatalosan vigyáznak a rendre, a tisztaságra. S közben jóízűen falatoznak Preisler kedvenc ételéből. A hússal, zöldségekkel vagy éppen rizzsel töltött szőlőlevelekből.
