Mivel a brit uniós tagság valamennyi EU-országnak érdeke, Brüsszelben a közösség újabb válságát jósoló nyilatkozatok ellenére is esélyt adnak a pénteki megegyezésnek. A David Cameron brit miniszterelnöknek felajánlott kompromisszum legvitatottabb része a szabad munkavállalás korlátozására vonatkozó jogszabálymódosítás, ám a csomag többi elemével szemben is felmerültek kifogások: a franciák például minimálisra szorítanák az eurózóna ügyeibe való brit beleszólás lehetőségét, míg a belgáknak az nem tetszik, hogy a szigetország felmentést kaphat az egyre szorosabb integráció követelménye alól.
A szivárgó hírek szerint Cameron a vacsora előtti megbeszélésen állítólag azt mondta, az „élni és élni hagyni” jegyében képzeli el Nagy-Britannia és az Európai Unió viszonyát a jövőben. Szerinte túl sokáig hagyták „kelni”– értsd: mint a fekélyt – a kérdést Nagy-Britannia helyéről az EU-ban, a mostani csúcstalálkozó pedig esély a rendezésre.
A brit csomagról szóló délutáni és éjszakai vita között feltálalt vacsorán került terítékre a menekültválság. Új döntéseket nem, inkább a korábbiak végrehajtását szorgalmazták az asztal körül ülők, ki-ki a saját érdekeinek a leginkább megfelelőt. A visegrádi országok a külső határok tökéletes védelmének, a menekültáradat feltartóztatásának a szükségességére hívták fel a figyelmet. Orbán azt mondta: a második „védelmi vonal" – vagyis a Görögország északi határán húzódó kerítés ügye – jól áll, a menekültek kötelező betelepítését erőltető európai kísérleteknek pedig Magyarország továbbra is ellen fog állni.
Ilyen kísérletek azonban mostanáig nem voltak. Már csak azért sem, mert a Görögországban és Olaszországban regisztrált 160 ezer szíriai, iraki és eritrai EU-n belüli elosztásáról már tavaly szeptemberben megszületett a közösségi jogszabály, Törökországból pedig csak azokba a tagállamokba telepítenének menedékkérőket, amelyek önként befogadják őket. Erről még nem döntöttek a huszonnyolcak, az egyeztetés pedig elmaradt a török kormány és a menekültek befogadására vállalkozó országok között a szerdai ankarai merénylet miatt.
A holland EU-elnökség szóvivője lapunknak azt mondta, lassan összeállnak a közös menekültpolitika építőkockái: a határőrizet megerősítésétől a menedékkérők regisztrációján át a bevándorlás legális csatornáinak a megteremtéséig. A menekültek mennyiségi korlátozására vonatkozó osztrák döntés viszont aggodalmat keltett Brüsszelben, mert uniós és nemzetközi jogot sért, és újabb olyan egyoldalú intézkedés, amely gátolja a közös fellépést.
|
| Fotó: Francois Lenoir / Reuters |
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a vacsorán azt mondta, hogy holnap délelőtt 11-kor folytatják, és volt, aki úgy értesült, hogy az ekkor tartott villásreggelin már véglegesítik is a britekkel kötendő megállapodást. Haladást eddig azonban nem sikerült elérni, és Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke – akiről egy lesújtó erejű felmérés szerint a britek mindössze egyötöde hallott – nem is volt túlságosan optimista. Ő úgy vélte, a hétvégébe nyúlhat, mire végül megállapodnak.
Cameronnak egyébként nem kell sietnie. Még három hete van, hogy meghirdesse a maradásról vagy a távozásról szóló népszavazást, a brit kormányfő legalábbis azt szeretné, hogy a referendumot június 23-án tartsák.
