galéria megtekintése

Élni és élni hagyni – alku születhet a britek EU-tagságáról

Éjszakába nyúló vitán csapnak össze az érvek a Nagy-Britanniában dolgozó magyar és más uniós munkavállalóknak járó szociális juttatások és adókedvezmények korlátozásáról az Európai Unió csütörtökön megkezdett csúcstalálkozóján.  A brit EU-tagság fenntartásáért felajánlott uniós csomagról pénteken megszülethet a megállapodás.

Nem sodorja veszélybe a szabad munkavállalás lehetőségét, de korlátozná az EU területén dolgozó uniós­ munkavállók bizonyos juttatásait a csúcs elé került szövegtervezet, amelyről lapzártánk után is tartott a vita a kétnaposra tervezett találkozón. Orbán Viktor magyar miniszterelnök, a visegrádi négyek, illetve a többi közép- és kelet-európai ország vezetői világossá tették, hogy a megszorításokat csak különösen indokolt esetben, csak az új szabályozás életbelépése után és csak a Nagy-Britanniá­ban munkát vállaló EU-polgárok esetében lehet bevezetni. Szó sem lehet arról, hogy más tagállamok, például Ausztria vagy Németország, is „behúzzák a vészféket", és éljenek a lehetőséggel, ha úgy találják, elviselhetetlenül megterhelik társadalombiztosítási rendszerüket a külföldiek.

Fotó: Yves Herman / Reuters

Megegyezés körvonalazódott ugyanakkor arról a javaslatról, hogy az egyes szociális juttatások indexálását előíró brit követelés kizárólag a családi pótlékra vonatkozzon, az öregségi nyugdíjra ne.

 

Mivel a brit uniós tagság valamennyi EU-országnak érdeke, Brüsszelben a közösség újabb válságát jósoló nyilatkozatok ellenére is esélyt adnak a pénteki megegyezésnek. A David Cameron brit miniszterelnöknek felajánlott kompromisszum legvitatottabb része a szabad munkavállalás korlátozására vonatkozó jogszabálymódosítás, ám a csomag többi elemével szemben is felmerültek kifogások: a franciák például minimálisra szorítanák az eurózóna ügyeibe való brit beleszólás lehetőségét, míg a belgáknak az nem tetszik, hogy a szigetország felmentést kaphat az egyre szorosabb integráció követelménye alól.

A szivárgó hírek szerint Cameron a vacsora előtti megbeszélésen állítólag azt mondta, az „élni és élni hagyni” jegyében képzeli el Nagy-Britannia és az Európai Unió viszonyát a jövőben. Szerinte túl sokáig hagyták „kelni”– értsd: mint a fekélyt – a kérdést Nagy-Britannia helyéről az EU-ban, a mostani csúcstalálkozó pedig esély a rendezésre.

A brit csomagról szóló délutáni és éjszakai vita között feltálalt vacsorán került terítékre a menekültválság. Új döntéseket nem, inkább a korábbiak végrehajtását szorgalmazták az asztal körül ülők, ki-ki a saját érdekeinek a leginkább megfelelőt. A visegrádi országok a külső határok tökéletes védelmének, a menekültáradat feltartóztatásának a szükségességére hívták fel a figyelmet. Orbán azt mondta: a második „védelmi vonal" – vagyis a Görögország északi határán húzódó kerítés ügye – jól áll, a menekültek kötelező betelepítését erőltető európai kísérleteknek pedig Magyarország továbbra is ellen fog állni.

Ilyen kísérletek azonban mostanáig nem voltak. Már csak azért sem, mert a Görögországban és Olaszországban regisztrált 160 ezer szíriai, iraki és eritrai EU-n belüli elosztásáról már tavaly szeptemberben megszületett a közösségi jogszabály, Törökországból pedig csak azokba a tagállamokba telepítenének menedékkérőket, amelyek önként befogadják őket. Erről még nem döntöttek a huszonnyolcak, az egyeztetés pedig elmaradt a török kormány és a menekültek befogadására vállalkozó országok között a szerdai ankarai merénylet miatt.

A holland EU-elnökség szóvivője lapunknak azt mondta, lassan összeállnak a közös menekültpolitika építőkockái: a határőrizet megerősítésétől a menedékkérők regisztrációján át a bevándorlás legális csatornáinak a megteremtéséig. A menekültek mennyiségi korlátozására vonatkozó osztrák döntés viszont aggodalmat keltett Brüsszelben, mert uniós és nemzetközi jogot sért, és újabb olyan egyoldalú intézkedés, amely gátolja a közös fellépést.

Fotó: Francois Lenoir / Reuters

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a vacsorán azt mondta, hogy holnap délelőtt 11-kor folytatják, és volt, aki úgy értesült, hogy az ekkor tartott villásreggelin már véglegesítik is a britekkel kötendő megállapodást. Haladást eddig azonban nem sikerült elérni, és Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke – akiről egy lesújtó erejű felmérés szerint  a britek mindössze egyötöde hallott – nem is volt túlságosan optimista. Ő úgy vélte, a hétvégébe nyúlhat, mire végül megállapodnak.

Cameronnak egyébként nem kell sietnie. Még három hete van, hogy meghirdesse a maradásról vagy a távozásról szóló népszavazást, a brit kormányfő legalábbis azt szeretné, hogy a referendumot június 23-án tartsák.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető