Egyeseket az embercsempészek, másokat a hatóság emberei bántalmaztak. – Magyarországon, Horvátországon és Görögországban is előfordult, hogy több száz férfival kellett együtt aludniuk a táborban. Sokan inkább kimentek a szabad ég alá – meséli a szakember, aki megosztotta a hallgatósággal egy fiatal édesanya történetét, aki a kapott adag mellé plusz élelmiszert kért a kisfia számára, mire egy magyar rendőr felpofozta.
A legtöbb esetet az áldozatok nem is jelentik, vagy azért, mert sürgeti őket az idő, vagy azért, mert nem is szeretnének beszélni a történtekről. Többségük nehezen nyílik meg, hiába érkeznek a menekülttáborokba traumatizált állapotban és hiába bántalmazzák esetleg ott őket azok az emberek, akik elvileg a hely biztonságát hivatottak biztosítani, kultúrájukból fakadóan nem tudják, hogyan is beszéljenek az átélt szörnyűségekről. – A legtöbb helyen nincs elég tolmács. Ha mégis akad, azonban férfi az illető, neki nem fognak arról beszélni, hogy megerőszakolták őket – mondja Magennis.
Ezért is döntött úgy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), és az UNICEF, hogy speciális segítő központokat állít fel a gyermekek és családok számára Európa leggyakrabban használt migrációs útvonalai mentén. A húsz úgynevezett Kék Pont közül néhány már üzemel is, a többi pedig hamarosan megnyílik Görögország, Macedónia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia területén. Ezekben a központokban lehetőség lesz jogi és pszichológiai tanácsadásra, pihenésre alkalmas, biztonságos helyek várják majd a nőket és gyerekeket, akiknek szociális munkások segítenek, valamint wifit is biztosítanak számukra. Az UNHCR számításai szerint három hónapon belül mind a 20 központot felállítják.
– Rengeteg embert mentett volna meg, ha több helyen van térerő – veszi át a szót Oscar Camps, a spanyol Proactiva Open Arms nevű civil szervezet lapítója. A csapat Leszbosz szigeténél 17 kilométeres szakaszon, valamint Kiosz szigetén várja és segíti a legtöbbször gumicsónakkal érkező menekülteket.
– Tegnap is több százan értek partot – jegyzi meg Camps, hozzátéve: megfelelő lefedettség esetén könnyen értesíteni tudnák egymást az emberek, rossz időben nem indulnának útnak. A GPS-koordináták alapján pedig be lehetne mérni őket, időben elindulhatna a segítség.
– Az elmúlt két évben több mint 10 ezer migráns gyermek tűnhetett el. Senki sem tudja, mi van velük, senki sem tesz semmit. Érdemes lenne eljátszani a gondolattal, mi lenne, ha ők nem szírek, irakiak, afgánok volnának, hanem spanyolok, németek vagy franciák? – feszegette a kínos kérdést Elena Valenciano spanyol EP-képviselő.
Megoldási terv már van
A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság január 28-án fogadta el a menekült és menedékkérő nők helyzetével kapcsolatos jelentést, amelyről március 8-án, vagyis a Nemzetközi nőnapon szavaz majd az EP. Mary Honeyball brit szocialista képviselő, a jelentéstervezet előadója azt mondta, céljuk, hogy felhívják a figyelmet a menekült nők különösen kiszolgáltatott helyzetére az EU-ban, sürgetve a tagállamokat, hogy átfogó, az egész EU-ra kiterjedő nemi szempontú útmutatásokat fogadjanak el a menekültpolitikában. A szöveg magyarul ide kattintva olvasható.
Pelczné Gáll Ildikó fideszes EP-képviselő megjegyezte, noha valóban fontos kérdésekről van szó a jelentésben, ő, ahogy a szakbizottságban is tette, jövő héten is nemmel fog szavazni. Döntését azzal indokolta, a jelentés olyan javaslatokat fogalmaz meg, amely más bizottságok hatáskörébe tartozik. E mellett úgy véli, az elfogadás olyan pénzügyi kötelezettségekkel járna, amely felrúgná az idei évre tervezett költségvetési terveket, miközben többletforrások nem állnak rendelkezésre.
