A merényletet állítólag magasabb kasztbeli férfiak követték el, akik az apa elmondása szerint már korábban is megfenyegették őt azzal, hogy megölik a családját, ha nem hagyják el örökre a Delhitől mintegy 40 kilométerre fekvő falut.
|
Ülősztrájkkal bénították meg az Agrá felé vezető utat. A képen középen a gyászoló apa (bekötött kezekkel), előtte két csecsemőjének lepedővel letakart holttestei
Adnan Abidi / Reuters |
A gyújtogatás után egy csapat fiatal helybéli férfi ülősztrájkba kezdett Faridabad főútján, követelve, hogy a hatóságok szigorúan lépjenek fel az elkövetőkkel szemben. A tüntetéshez szerdára olyan sokan csatlakoztak, hogy megbénították India egyik kulcsfontosságú (a Tádzs Mahal népszerű turistalátványosságról is ismert), Agrá városba vezető autópályáját.
A Reuters hírügynökség beszámolója szerint a mintegy 1000 emberből álló tömeg szóváltásba keveredett a rendőrökkel.
A fokozódó feszültségek miatt a térségben szigorú biztonsági intézkedéseket vezettek be. A miniszterelnök és az ország rendőri vezetői ígéretet tettek arra, hogy a támadókat nem engedik megszökni az igazságszolgáltatás elől. A rendőrség már letartóztatott négy gyanúsítottat, kilenc társukat még keresik – írja a BBC.
Szubhas Jadav rendőrbiztos az AFP hírügynökségnek a gyilkos támadás hátteréről azt mondta, hogy a térségben régóta súlyos viszály dúl a dalit (kaszton kívüli) közösség és a rádzsput kaszt tagjai között. A konfliktusokban csak tavaly három ember halt meg. Dzsavahar Jadav, Harijána állam főminisztere viszont ezt cáfolva azt mondta a CNN-IBN televíziócsatornának, hogy családi viszály torkollott gyilkosságba.
A 12 millió fősre tehető rádzsputok az ősi indiai kasztrendszer második szintjén álló harcosokhoz, a ksatrijákhoz tartoznak. Nevük királyfit jelent.
A dalitok (maráthi nyelven „elnyomottak”) egy dél-ázsiai, kevert népcsoport, mely a történelem során mindig kitaszítottként élt. Ők alkotják India lakosságának negyedét. Többségük mélyszegénységben él, de az 1990-es évek reformjainak köszönhetően körükben is egyre több a jómódú és értelmiségi család. Az ellenük elkövetett gyakori erőszakos bűncselekményeknek általában az az oka, hogy a kasztrendszer hagyományaihoz ragaszkodó, magasabb státuszú emberek nem nézik jó szemmel felemelkedésüket.
Nem kasztok, hanem varnák
Bár a nyugati nyelvekben a hindu társadalmi hierarchia csoportjait kasztoknak nevezik, ez az elnevezés a portugál casta (nem, nemzetség; faj, fajta) szóból ered. A kaszt Indiában nem használatos szó, a védikus társadalmi hierarchia egyes csoportjait varnáknak nevezik. A rendszert négy fő varna (brahminok, ksatriják, vaisják, súdrák) alkotják, melyekbe csak beleszületni lehet, csatlakozni nem. A kaszton kívülieket összefoglaló néven érinthetetleneknek – közkeletű elnevezéssel páriának – nevezik. Ide sorolják a külföldieket is, akik – mivel nem Indiában születtek – nem lehetnek hinduk. A nyugaton elterjedt pária szó valójában csak egyetlen, nagyon alacsony társadalmi státuszú csoportot jelent. A kaszton kívüliek magukat inkább dalitnak nevezik.
