A Sea-Watch az Olaszországhoz tartozó Lampedusa szigetén alakította ki főhadiszállását, innen koordinálják a hajó mozgását. Bár a nemzetközi jogi előírások miatt menekülteket nem vehetnek fel a fedélzetére, a vészhelyzetről értesítik az illetékeseket, kiérkezésükig a legénység mentőcsónakokba szállítja át, orvosi segítséget nyújt, valamint vizet és élelmet ad a bajbajutottaknak. – A menekültek leginkább kimerültségtől és kiszáradástól szenvednek, de gyakoriak a pszichés traumák is, olykor súlyos égési sérüléseik vannak, de orvosaink felkészültek minden helyzetre. A migránsokat szállító „úszó koporsók” túlterheltek, gyakran bokáig áll bennük a beszivárgó víz – ecsetelte lapunknak a helyzetet Daniel Shepherd, a Sea-Watch szóvivője.
|
Segítő kezekre várva. Afrikai menekültek a líbiai partok közelében
Darrin Zammit Lupi / REUTERS/MOAS |
A menekültek helyzete az EU területén sem lesz könnyebb. – A menekülteknek nyújtott, zsúfolt tömegszállásokkal a hatóságok kirekesztik, megbélyegzik a segítségre szorulókat. Mi azt gondoljuk, hogy inkább nyílt szívvel kellene üdvözölnünk őket – nyilatkozta lapunknak Mareike Geiling, a német Flüchtlinge Wilkommen (Menekültek Üdvözölve) elnevezésű civil szervezet alapító tagja.
Tavaly novemberben Geiling és lakótársa, Jonas Kakoschke közös berlini albérletében megüresedett egy szoba, ezért úgy döntöttek, hogy felajánlják azt egy menekült, a Maliból érkezett Bakary számára.
Családtagok és barátok kis összegű adományaiból alig két hét alatt kilenc hónapnyi bérleti díjra elég pénzt gyűjtöttek össze. Az ötlet annyira bevált, hogy az egész Németországra kiterjedő lakásmegosztó kezdeményezéssé nőtte ki magát.
Eddig 1240 szobafelajánló és 1200 menekült jelentkezett, közülük nagyjából fél év leforgása alatt kilencvenketten jutottak szobához.
Rengeteg pozitív visszajelzést kapnak azoktól, akik segíteni szeretnének, a menekültek is rendkívül hálásak. – Az én vallásom prófétája azt mondja: aki nem hálálja meg az emberek jó cselekedeteit, az nem hálálja meg Istennek sem. Köszönet azért, hogy segítettek a nélkülözőkön. Kívánom, hogy egy nap eljussak Berlinbe, és személyesen hálálhassam meg – írta egy muszlim menekült a szervezetnek, aki a honlapon keresztül Frankfurtban talált szállást.
Geiling tapasztalatai alapján azt mondja, a mindennapokat tekintve nincs semmi különleges abban, ha valaki egy diáktársával vagy egy menekülttel lakik. „Sokat tanulunk egymástól. Most már igazi barátok vagyunk, ezt halljuk a többi lakótárstól is. Hiszünk abban, hogy sokkal emberibb kultúrát tudunk teremteni, ha befogadjuk a menekülteket”.
