galéria megtekintése

A legtöbb szegény Romániában van

Az Eurostat adatai szerint Románia élen jár Európában a szegénységi rátát illetően, hajszálnyival megelőzve Bulgáriát. Minden harmadik romániai – egészen pontosan a lakosság 37,3 százaléka – a szegénység és társadalmi kirekesztés kockázatával él. Ez azt jelenti, hogy súlyosan nélkülöznek, vagy alacsony munkaintenzitású háztartásban, vagy a relatív szegénységi küszöb alatt élnek, vagyis háztartásukban a jövedelem nem éri el az átlag 60 százalékát.

Hajléktalan nő eszik egy bukaresti utcán
Hajléktalan nő eszik egy bukaresti utcán
Radu Sigheti / Reuters

Az Eurostat összesítése szerint az uniós csatlakozás, vagyis 2007 óta a románok szegénységi rátája javult (47-ről 37,3 százalékra), a területtel foglalkozó civil szervezetek szerint azonban az adatok még regionális bontásban sem tükrözik a problémák valós mélységét. – Akárki gondolhatja, hogy a szegénységi ráta egy átlag, és értelemszerűen helyenként ennél magasabbak, másutt pedig alacsonyabbak az értékek. Vannak azonban egészen kiterjedt gócok, ahol a mélyszegénység százszázalékos. Ahol senkinek nincs munkája, az egyetlen megélhetési forrás a háztáji gazdaság, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés pedig minimális, ha egyáltalán létezik – fejtette ki kérdésünkre Koreck Mária antropológus, a szociális projekteket futtató Divers Egyesület vezetője. Méretüket tekintve a szegénységgócok pár háztól több települést átfogó térségig terjedhetnek. A szakember hangsúlyozta, hogy nem feltétlenül elszigetelt vagy romák által lakott településekről van szó.

 

A kérdés kapcsán a társadalmi kirekesztettség sokszorozódására hívta fel a figyelmet a World Vision nemzetközi szervezet romániai ügyvezetője is. Daniela Buzducea hangsúlyozta: a szegénység a legtöbb esetben iskolaelhagyáshoz vezet, ez pedig azt jelenti, hogy a gyerekek kilátásai sem jobbak a szülőkénél. Az oktatási statisztikák ilyen összefüggést nem állítanak fel, az viszont kiderül az adatokból, hogy évről évre egyre kevesebb diák jut el az érettségiig, vagy fejezi be akár az elvileg kötelező tíz osztályt.

Koreck Mária szerint az oktatási minisztérium által tervbe vett iskola utáni iskola – ha egyáltalán megvalósul – csak akkor hozhat javulást, ha a nélkülöző családok gyerekeinek valóban segítenek a tanulásban, és nem csupán a házi feladat megoldásában. Ez pedig nagy létszámú tanerő és komoly erőforrások nélkül nem megy. A szegénységgócok felszámolásában segíthet az is, hogy az Európai Unió ­lehetővé tette olyan integrált projektek létrehozását, amelyek kiterjednek a munkahelyektől a lakhatáson és az iskolán át az élet minden területére egy adott közösségben – magyarázta az antropológus. Ezekre nagy szükség van, tapasztalata szerint ugyanis a szegény közösségek egyre mélyebbre ássák magukat a nyomorba, mert „az erőforrá­saikból a létfenntartáson kívül semmi egyébre nem futja, miközben szaporodnak".

Sokan csúsznak a rezsivel

A román statisztikai intézet szerint a háztartások 32,8 százaléka tavaly nem tudta fedezni a kiadásait a bevételeiből, 36 százalék elmaradt a rezsivel, 16,7 százalék pedig a villanyszámla kifizetésével. Egyre többen kénytelenek felélni a tartalékai­kat (6,8 százalék nyilatkozta ezt) vagy pénzt kérni rokonoktól (17,6%), másodállást vállalni (9%), ha van. Csupán minden hatodik család utazott el legalább egyhetes vakációra, és minden harmadik engedhette meg magának, hogy új ruhát vásároljon. Mozira, színházra 10, könyvre 15 százaléknak futotta.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.