galéria megtekintése

Gerillaként harcol Brazília trükkös exelnöke

0 komment


Körösi Ivett

Szenvedélyes védőbeszéde ellenére meg vannak számlálva Rousseff elnök hivatali órái. Csak az idő dönti el, hogy az ellene indított eljárás csorbította-e a brazil demokráciát.

A kétkedés ellenére Brazília nagyobb katasztrófák nélkül vészelte át az olimpiai játékokat, azt viszont aligha ússza meg, hogy szerdán végleg búcsút intsen Dilma Rousseffnek. Amennyiben a 81 szenátor kétharmada, 54 a pénzügyi machinációval vádolt, felfüggesztett elnök ellen voksol, 2018-ig Michel Temer ügyvivő államfő vezeti az országot.

Dilma hétfőn szenvedélyes védőbeszédben utasította vissza a vádakat, miszerint 2014-es újraválasztási kampánya idején állami bankoktól felvett hitellel igazította ki a költségvetési hiányt. A munkáspárti (PT) politikus sokadszorra is puccsnak nevezte az ellene folyó eljárást.

– Elfogadom a kritikát. Mint bárki másnak, nekem is vannak hibáim. De ezek között nem szerepel a hűtlenség és a gyávaság – mondta a szenátus tagjainak Brazília első női elnöke. Az eljárást a 60-as évekhez hasonlította, amikor a katonai diktatúra bebörtönözte és megkínozta, amiért csatlakozott egy baloldali gerillacsoporthoz. – Ma csupán a demokrácia halálától tartok – mondta könnyei-vel küszködve a 68 éves politikus.

 

Anthony Pereira, a londoni King's College Brazil Intézetének igazgatója szerint a beszéd aligha hatja meg a szenátust – 53 szenátor már megerősítette, hogy Dilma ellen szavaz –, a közvéleményt azonban még befolyásolhatja. – Emlékeztette az embereket arra, hogy Eduardo Cunha korábbi házelnök bosszúból indította meg ellene az eljárást. Dilma kormánya ugyanis nem védte meg, amikor kiderült, hogy kenőpénzeket fogadott el. Azzal, hogy ezt felidézte, sokan megkérdőjelezik az eljárás demokratikus mivoltát – mondta a Népszabadságnak Londonból Pereira, aki szerint az idő majd eldönti, hogy mennyire lehet demokratikusnak nevezni a folyamatot.

Dilma Rousseff a szenátus előtt. Az egykori gerilla fegyver helyett most grafikonnal küzd igazáért
Dilma Rousseff a szenátus előtt. Az egykori gerilla fegyver helyett most grafikonnal küzd igazáért
Ueslei Marcelino / Reuters

Vagyis más elnököknél is ilyen szigorúan járnak-e el vagy sem. A szakértő szerint azonban várhatóan a jövőben is szelektíven alkalmazzák a felelősségre vonást. A múltban ugyanis sokan éltek ugyanezzel a pénzügyi trükkel, mégsem lett ehhez hasonló a következmény. Az viszont tény, hogy egy korábbi államfő sem mozgatott annyi pénzt, mint Dilma.

Pereira a helyszínen kísérte figyelemmel Brazília történetének másik felelősségre vonási eljárását, amikor Fernando Collor, az első demokratikusan választott elnök ellen 1992-ben megindult a folyamat. – Két fontos különbség azonban van. Collort azzal vádolták, hogy a személyes vagyona gyarapítására használt állami pénzeket. Ezért a lakosság nagy része támogatta az elmozdítását. Ráadásul egy jelentéktelen, kis párt állt mögötte, az új kormánynak így viszonylag könnyű volt, hogy komolyabb trauma nélkül vezesse tovább az országot. Dilmát nem vádolják azzal, hogy saját gyarapodásra használta a pénzt. Másrészt mögötte egy meggyengült, de még mindig hatalmas mozgósító erővel bíró párt áll. A PT-t számos szakszervezet, diák és földműves támogatja – magyarázta Pereira, hogy miért is lesz nehezebb dolga a 75 éves Michel Temernek, a PT-től jobbra álló Brazil Demokratikus Mozgalom Pártja (PMDB) egykori elnökének kivezetni az országot a politikai krízisből.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a lakosság körében most népszerűtlen Temer túlélését számos kedvező körülmény segítheti: többsége van a kongresszusban és az üzleti szféra is támogatja, így 2017 gazdasági tekintetben várhatóan eredményesebb lesz, mint az idei év. A szakértő szerint Temer abban bízhat, hogy az emberek idővel elfelejtik, miként került az elnöki székbe.

Elnök lefelé a lejtőn: most fáj igazán az elmaradt gazdasági reform

- Dilma Rousseffet a korábbi munkáspárti elnök, a valaha volt legnépszerűbb államfő, Luiz Inácio Lula da Silva választotta ki utódjának 2010 februárjában. Az októberi elnökválasztáson Dilma 56 százalékkal nyert a második fordulóban.

- A 2014-es elnökválasztáson szorosabb volt a küzdelem, mint négy évvel korábban, s Dilma már csak a szavazatok 51,6 százalékával nyert a második fordulóban.

- Az addig kiválóan teljesítő brazil gazdaság mélyrepülésbe kezdett: a nyersanyagok világpiaci ára sokat esett, és szakértők szerint Dilma nemet mondott a megszorításnak tartott gazdasági reformokra, amelyek nélkül végül súlyosbodott a válság.

- 2014-ben kirobbant a modern Brazília legsúlyosabb korrupciós botránya. A Lava Jato (Autómosó) nevű nyomozás során kiderült, hogy az állami olajvállalat, a Petrobras túlárazott szerződések sorát kötötte az ország vezető építőipari cégeivel. A több milliárd dollárra rúgó piszkos pénzek nemcsak a cégvezetők és a Petrobras vezetőinek vagyonát gyarapították, de – főként munkáspárti – politikusokét is, sőt még a PT pártkasszájába is jutott bőven.

- 2015 decemberében pénzügyi machináció miatt Dilma ellen megindult a felelősségre vonási eljárás.

- 2016 áprilisára a közvélemény-kutatások szerint Dilma támogatottsága 10 százalékra zuhant.

- 2016 májusában Dilma Rousseffet felfüggesztették hivatalából.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.