galéria megtekintése

Csúnya véget érhet a diáklányok kiszabadítása

Külföldön is toboroznak zsoldosokat Északkelet-Nigéria rettegett urai

Az írás a Népszabadság
2014. 05. 19. számában
jelent meg.


Körösi Ivett
Népszabadság

„Nagyon megrémít a diáklányok elrablása. A Boko Haram miatt félek suliba menni. Ki tudja, talán egyszer csak bombát dobnak az iskolánkra” – mondja megszeppent arccal egy nigériai kisdiák a BBC helyszíni tudósítójának. Nem csoda, hogy országszerte rettegnek a szélsőséges iszlamista csoport újabb támadásaitól, hiszen a nigériai kormány egyre tehetetlenebbnek tűnik. Bár külföldi szakértők is részt vesznek a keresésben, továbbra sem találják azt a 223 fogságban lévő diáklányt, akiket a terrorista csoport április közepén rabolt el az északkelet-nigériai Chibok városka bentlakásos iskolájából.

Hetekig semmit sem lehetett tudni a sorsukról, míg a terrorista csoport a múlt héten fogolycserét ajánlott: amennyiben a kormány elengedi a szervezet bebörtönzött tagjait, ők is elengedik a lányok egy részét. Sola Tayo, a brit Royal Institute of International Affairs Nigéria-szakértője szerint a kormány számára a fogolycsere óriási biztonsági kockázatot jelentene. – Nem tudom, hogy van-e olyan kormány a világon, amely hajlandó lenne ekkora felelősséget vállalni. Ha kiengedik a fegyvereseket, akkor ismét csatlakozni fognak a Boko Haramhoz, amely így tovább erősödik – mondja lapunknak Tayo, aki hozzáteszi, hogy a csoport vezetője, Abubakar Shekau rendkívül kiszámíthatatlan, így nehéz lesz vele alkut kötni.

A kormány előtt álló másik lehetőség, hogy egy mentőcsapattal rajtaütnek a Boko Haramon és kiszabadítják a lányokat, Tayo azonban úgy véli, hogy egy ilyen akció rendkívül kockázatos lenne, és „nagyon csúnya véget érhet”. Mint mondja, nem kizárt, hogy a kormány végül belemegy a fogolycserébe, ám azt nem veri nagydobra (mint ahogy azt korábban is tette). Kétségtelen, hogy Goodluck Jonathan és kormánya nehéz helyzetben van, főleg amióta Barack Obamától Angelina Jolie-ig mindenki az elrabolt lányokért kampányol. Így már az egész világ árgus szemekkel figyeli az eseményeket, nem úgy, mint korábban. A Boko Haram – amely hausa nyelven azt jelenti, hogy „a nyugati oktatás tiltott” – az utóbbi években rengeteg merényletet követett el, amelyek célpontjai nem csak iskolák voltak.

 

A szervezet 2002-ben alakult, ekkor esküdött fel a nyugati oktatás és a „hitetlenekből álló kormány” ellen. Bázisa az ország északkeleti részén található, ahol a muzulmán közösségek a gyarmati időktől kezdve sokkal erősebben ellenezték a nyugati oktatást, mint az ország többi részén. Ezt csak tetézte, hogy a régió az évek során gazdaságilag is leszakadt az olajban gazdag Dél-Nigériától. – Nagyon fejletlen és szegény rész ez, ahol óriási a munkanélküliség. Kevesen járnak iskolába. Sok férfi olyan kilátástalannak látja a helyzetét, hogy ha valaki pénzt ajánl azért, hogy csatlakozzon a Boko Haramhoz, és ebből el tudja tartani a családját, akkor örömest megteszi – magyarázza Tayo. 2009 óta annyira megszaporodott a merényletek száma, hogy a kormány végképp tehetetlennek bizonyult.

Tayo szerint részben azért, mert a Boko Haram többnyire váratlanul csap le, és gyorsan visszavonul az ország északkeleti részén található erdőkbe, ahol a kormány csapatai nem mozognak otthonosan. Másfelől nem tudni pontosan, hogy ki van a szervezet mögött, de úgy sejtik, hogy magas rangú politikusok, hiszen rengeteg „zsoldosuk” és felszerelésük van. Mike Omeri, a nigériai Nemzeti Tájékoztatási Ügynökség igazgatója szerint az is megnehezíti a kormány feladatát, hogy a szervezet már nem csak Nigériában van jelen. „Az a gyanúnk, hogy számos afrikai országból toboroznak militánsokat. Volt a letartóztatottak között, aki olyan nyelven beszélt, amely egyáltalán nincs jelen Nigériában” – meséli a Népszabadságnak Omeri, aki azonban lelkesen ecseteli a kormány terveit.

A vezetés célja ugyanis az, hogy visszaintegrálja az egykori militánsokat a társadalomba – az, hogy ez amnesztia ellenében történne-e, egyelőre nem világos –, valamint „a helyes útra” téríti azokat, akik még nem tagok, de potenciális veszélynek vannak kitéve. Mindkét csoport tagjai nyugati szemléletű iskolákba járnának, ahol szakmát és vallási ismereteket is tanulnának, hogy megismerkedjenek az iszlám más, kevésbé radikális olvasataival is. – A katonai akciók természetesen tovább folytatódnának, hiszen meg kell fékezni az erőszakot. De fel kell tudnunk ajánlani egy „kiegészítő csomagot”, hogy ezek az emberek lássák, mi a helyes, és részt tudjanak venni egy közösség életében” – véli Omeri. Azt egyelőre nem tudni, hogy mit szólnak az ajánlathoz a fegyveresek, akiknek a kormány lehet, hogy meg tudja mutatni a „helyes utat”, de munkát és lehetőségeket eddig nem sikerült teremteni Északkelet-Nigériában.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.