A közösségen belül amúgy sincs egység a büntetőintézkedések kérdésében. Jól jelezték ezt már a brüsszeli megbeszélés előtti nyilatkozatok. Grzegorz Schetyna lengyel külügyminiszter például országa álláspontját hangoztatva sürgette a korlátozások szigorítását, mondván, „Oroszországnak le kell vonnia a következtetéseket, fel kell ismernie, hogy az egész világ egyesült és egységes álláspontjával néz szembe", a nemzetvédelmi tárca vezetője, Tomasz Siemoniak pedig varsói sajtóértekezletén kijelentette, Lengyelország fontolóra veszi a fegyverszállítást Ukrajnának. Sigmar Gabriel német gazdasági miniszter, a nagykoalícióban részt vevő szociáldemokraták elnöke viszont arról beszélt, hogy Európában senki sem érdekelt a keményebb szankciókban, szükség van Oroszországra a globális konfliktusok és kihívások kezeléséhez, de be kell tartani a tavaly szeptemberi minszki rendezési megállapodást, le kell állítani a fegyveres beavatkozást Ukrajnában.
|
Ukrán katonák Luganszkban. Vannak biztató jelek
Maksim Levin / Reuters |
Miközben Donyeck közelében csütörtökön is harcok voltak, biztató jel, hogy minszki bejelentés szerint pénteken újabb tanácskozásra ül össze az Oroszország, Ukrajna és az EBESZ képviselőjéből álló összekötő csoport.
Tovább bonyolítja az unión belüli erőviszonyokat az új görög kormány. Athén a hét elején elhatárolódott attól a nyilatkozattól, amelyben az EU állam- és kormányfői arra kérték a külügyminisztereket, hogy vegyék fontolóra újabb szankciók bevezetését. Janisz Varufakisz pénzügyminiszter most hangoztatta, csak azt kifogásolták, hogy a dokumentumot nem egyezették Görögországgal, és tagadta, hogy kormánya a büntetőintézkedések keményítése ellen lenne. Miniszter kollégája, az energiaügyekért felelős Panagiotisz Lafazanisz viszont előzőleg ennek éppen az ellenkezőjét állította, arra hivatkozva, hogy Görögországnak nincs nézeteltérése az oroszokkal.
Pedig Moszkvára csak a büntetőintézkedések drámai szigorításával lenne esély komoly befolyást gyakorolni, erre azonban senki sem áll készen – mondta Berlinben Carsten Nickel, a Teneo Intelligence amerikai tanácsadócég alelnöke. Az EU Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnere, így rendkívül nehéz lenne mind a 28 tagállammal elfogadtatni a keményebb fellépést – idézte szavait a Bloomberg.
Nickel szerint ezzel Vlagyimir Putyin orosz elnök is tisztában van, és az elmúlt napok kelet-ukrajnai offenzívája ezt a helyzetet igyekszik kihasználni. Hiszen ha a szakadárok megerősítik pozícióikat, akkor már az újonnan elfoglalt területek birtokában egyezhetnek bele egy újabb tűzszünetbe. A nyár közepére pedig – amikor az uniónak és az Egyesült Államoknak is esedékessé válik a súlyosabb gazdasági szankciók felülvizsgálata – nyugodtabb helyzet alakulna ki, ami megkönnyítené a szigor enyhítését – vélekedett a szakértő, hozzátéve, a korlátozások odahaza csak megerősítették Putyin helyzetét. Az államfőt mártírként lehet beállítani, a gazdasági gondokat pedig a nyugati szankciókra lehet kenni.
|
Nyárra nyugodtabb helyzet alakulhatna ki
Gleb Garanich / Reuters |
Ezt látszik alátámasztani egy, az orosz tudományos akadémia szociológiai intézete által elvégzett felmérés eredménye is. Bár 2013-hoz képest tavaly csaknem a duplájára nőtt a helyzet miatt aggódók száma, arányuk még mindig csak 25 százalékos. A válaszadók közel kétharmada véli úgy, hogy Oroszország nagyhatalommá válását külföldről akadályozzák, nyolcvan százalékuk kész nyugati élelmiszerek, kétharmaduk tartós fogyasztási cikkek nélkül élni, igaz, az amerikai bankkártya-szolgáltatásokat csak 46, internetplatformokat pedig valamivel több, mint egyharmaduk lenne hajlandó nélkülözni.
