Több oka is lehet annak, hogy felgyorsultak az események az Irak-Szíria hadműveleti térségben, az Iszlám Állam dzsihadista szervezet körül – mondta a Népszabadságnak a kérdés egy névtelenséget kérő térségbeli szakértője. A katonai múltú elemző úgy véli,
Moszkvában és Ankarában is eldöntötték: véget vetnek az IS működésének. A műveletet azonban különböző módon képzelik el.
Az oroszok már felvonultak Szíriában, s további erőket is oda irányítanak. Amikor elegendő katonájuk lesz a helyszínen, akkor Bassár el-Aszad elnök válogatott csapataival, esetleg Hezbollah-osztagokkal együtt koncentrált légi és szárazföldi csapással semmisítenék meg a szíriai IS-t, s vele együtt Aszad legveszélyesebb belső ellenfeleit, feltehetően az al-Kaidához köthető al-Nuszra Frontot is.
Az amúgy is meggyengült világi felkelőket megpróbálhatják politikai ígéretekkel megnyerni. Az orosz vezetés úgy gondolhatja, hogy az IS égisze alatt végrehajtott terrortámadások és az EU-t elárasztó menekülthullám megpuhítja az USA-t és NATO-szövetségeseit. Ezek így inkább elnézik Aszad hatalmának restaurálását és az orosz katonai jelenlétet.
Ezt a fordulatot akarja megelőzni a török hatalom, amikor Irak felől mérne csapást az IS-re
– következtet elemzőnk. Törökország nem kívánja Aszad hatalmának helyreállítását. A török titkosszolgálat évek óta menedzseli az Aszad-ellenes felkelést, felfegyverzi a különböző osztagokat. Tagadják, hogy az IS az ő kreatúrájuk lenne, de sok forrás megerősíti: a legutóbbi időkig biztonságos áthaladást, esetleg orvosi ellátást, pihenőhelyet kaptak török területen a Szíriába igyekvő dzsihadisták. Az oroszok szerint Törökország az IS által rabolt és árult olaj fő piaca. Ezt a törökök tagadják, s most az iraki kurd kormány is melléjük állt, amikor azt nyilatkozta, hogy az orosz fényképeken az ő tartálykocsijaik vannak.
Új ostromra vár Ninive
A világ egyik legrégibb nagyvárosa, az észak-iraki Moszul – a bibliai Ninive – a Tigris folyó partján fekszik. A városnak korábban 2 és fél millió lakosa volt, de amióta az IS uralja, legalább félmillióan elhagyták. Elmenekültek a káldeus keresztények, akiknek ez volt a legfontosabb központjuk, és sok más nemzetiség. Moszul fontos kulturális központ volt, ott működött a térség leghíresebb egyeteme. Az IS tavaly június 4-én foglalta el, miután az iraki hadsereg fegyvereit és 240 millió dollár készpénzt hátrahagyva elmenekült. (M. G.)
Törökországnak most éppen jó a viszonya az iraki kurd regionális kormánnyal, miközben ellenséges a szíriai kurd autonómiával szemben. Az utóbbi napok eseményei megerősítik, hogy a nyersolaj-kereskedelmen és a pesmergák kiképzésén túl, valamilyen nagyobb műveletet készíthetnek elő. Öztürk Yilmaz volt moszuli török főkonzul, jelenleg az ellenzéki balközép Köztársasági Néppárt parlamenti képviselője a Hürriyet napilapnak nyilatkozva felvetette: Törökország felszabadíthatja ugyan Moszult a másfél éve tartó IS-megszállás alól, de
nem látszik, mi lesz a második és a harmadik lépés. Ki fogja például utána ellenőrizni a várost?
A képviselő szerint a kurdok szívesen kiterjesztenék területüket, de ez újabb feszültségeket gerjesztene az arab lakosság körében.
Vereség Ramadiban
Az iraki kormányerők kedden visszavették Ramadi városának egyik kulcsfontosságú kerületét, Tamimot az Iszlám Államtól. Az iraki vezetés régóta készült a műveletre, s a közelmúltban a városra szórt röplapokon figyelmeztették a helyieket, hogy hagyják el a központot. Az igazi kihívás azonban csak most következik, hiszen a városközpontba vezető utakon a szélsőségesek vélhetően robbanószerkezeteket helyeztek el. Ramadit májusban vette be az IS. (BBC)
