A világ második legnagyobb gazdasága vezető politikusának tanácsa megegyezik az első számú nagyhatalom elnöke július végén tett megjegyzésével. Barack Obama a BBC-nek adott interjújában hangoztatta, hogy a szigetország az USA legjobb partnere: „Az a tény, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unió része, nagyobb bizalommal tölt el minket a transzatlanti unió ereje felől.” A napokban Mark Carney, az angol jegybank elnöke is az ország jól felfogott gazdasági érdekének minősítette a maradást.
A világ legbefolyásosabb politikusainak véleménye nem sokat számít, hiszen az Ipsos Mori közvéleménykutató intézetnek a kínai elnök intervenciójának napján kiadott jelentése szerint a briteknek most mindössze 52 százaléka maradna az Európai Unióban és 39 százalék búcsút intene. Júniusban ugyanez a két szám még 61, illetve 27 százalék volt.
Továbbra sem világos, mikor kerül sor a „bent vagy kint”-ként emlegetett népszavazásra. A Konzervatív Pártnak a május 7-i parlamenti választásra készült programja szerint a végső határidő 2017 vége. A brit sajtóban gyakran röppennek fel azonban olyan hírek, amelyek szerint David Cameron kormányfő akár egy évvel is előbbre hozhatja a referendumot, függetlenül attól, hogy dűlőre jut-e az Európai Bizottsággal Nagy-Britannia EU-tagsága feltételeinek megváltoztatásában.
A hét végén kiszivárogtatott, többek között a The Sunday Timesban is említett, a Downing Street 10. által nem cáfolt értesülések szerint David Cameron nem mondana le, és ő vezényelné le az esetleges kivonulást –még abban az esetben is, ha ő maga a kampány során a tagság folytatása mellett kötelezné el magát.
A kormányfő eltökélt szándéka, hogy a népszavazás egyszeri,megismételhetetlen alkalom. Vezető toryk ugyanis azzal érvelnek, hogy a legjobb végleges megállapodást akkor tudná kiharcolni Brüsszelben, ha a brit választók elsőre elutasítanák az Európai Unióhoz tartozást.
Az Európai Bizottság ebben az esetben ijedtében korábban elutasított, vonzó engedményeket ígérne Londonnak, amelyek már elegendők lennének ahhoz, hogy egy második népszavazás a tagság folytatását támogassa. Cameron eddig nem vallott színt, de kimondatlanul is a status quo fenntartása mellett foglal állást, amikor hangadó euroszkeptikusok előtt azzal érvel, hogy távozás esetén is alkalmazkodni kell az egységes piac szabályaihoz, de nem lesz lehetőség beleszólni azok kialakításába.
Kulcskérdés a keleti bevándorlás
A David Cameron által Brüsszeltől követelt reformok egyike az, hogy az Európai Unióból érkezett új munkaerő csak négy év elteltével juthasson hozzá a dolgozóknak járó adó- és szociális kedvezményekhez. A választópolgárok körében népszerű Ken Clarke, volt pénzügyminiszter a The Times napilapnak adott friss interjújában megjósolta, hogy Brüsszel „szenvedélyes” ellenállást fog tanúsítani a javaslattal szemben. Ha ugyanez a korlátozás nem vonatkozna a külföldre költöző britekre, biztosra vehetnénk az EU többi tagországának vétóját.
