Népszavazás: Brüsszel állást fog foglalni, ha meg kell tennie
Az új javaslat szerint önként dönthetnének a tagállamok, hogy befogadnak-e az unión kívülről érkező menekülteket. Az EU ehhez fejenként évi 10 ezer eurót adna.
Az Európai Bizottság nem kényszerítené a tagállamokat arra, hogy az EU-n kívüli országokból fogadjanak be menekülteket. „Ha a felajánlás zéró, akkor zéró” – mondta a Népszabadságnak egy brüsszeli forrás az uniós kormány szerdán közzétett javaslatairól. A friss kezdeményezés nem tévesztendő össze a kötelező kvótarendszerrel, amely a már az unió területén tartózkodó menekültek szükséghelyzeti áthelyezését írja elő.
A „közös áttelepítési keretprogramról” szóló előterjesztés értelmében a kormányok évente közös tervet fogadnának el a menekültek beköltöztetéséről. A terv az egyes államok felajánlásain alapulna, és tartalmazná az áttelepítendő személyek számát, valamint meghatározná azokat a földrajzi régiókat, ahonnan Európába költöztetnék őket. A fogadó ország személyenként 10 ezer eurós támogatást kapna a közösségi költségvetésből. A javasolt program felváltaná az eddigi ad-hoc jellegű, egyszeri intézkedéseket, és egységes eljárási szabályokat vezetne be a nemzetközi védelemre szoruló személyek áttelepítésére.
|
Dimitrisz Avramopulosz szerint a népszavazás magyar belügy, de köze van a közös döntéseinkhez
Georges Boulougouris / Európai Bizottság |
Miközben az Európai Unió igyekszik gátat vetni az illegális migrációnak, meg kell teremtenie a biztonságos és rendezett módon történő legális bevándorlás feltételeit – válaszolták uniós szakértők arra a kérdésre, hogy a fejpénzen kívül még mivel ösztönözhetik a tagállamokat a befogadásra.
Az áttelepítési program mellett az Európai Bizottság egy sor kezdeményezést tett a menekültpolitika újraszabályozására. A változtatások lerövidítenék a menekültügyi eljárást, bővítenék a menedékkérők jogait, például a jogi segítségnyújtás korai kötelezővé tételével, ugyanakkor szigorúbban szankcionálnák a hatóságokkal való együttműködés megtagadását, a szabályokkal való visszaélést. A menedékkérők elérhetősége, illetve a szökés kockázatának csökkentése érdekében a tagállamok bejelentkezésre kötelezhetnék őket, s akár őrizetet is alkalmazhatnának – áll a javaslatokban. A közös menekültügyi politikai reformjáról szóló bizottsági javaslatokat jóvá kell hagyniuk a kormányoknak és az Európai Parlamentnek is.
– A referendum belpolitikai ügy – válaszolta Dimitrisz Avramopulosz migrációért felelős biztos a magyar népszavazást firtató kérdésre brüsszeli sajtótájékoztatóján. – Ugyanakkor köze van ahhoz a közös döntésünkhöz, amelynek Magyarország a részese volt. Az Európai Bizottság állást fog foglalni a kérdésben, ha úgy ítéli meg, hogy ezt meg kell tennie – hangzott a válasz.
Friss brüsszeli statisztika szerint tavaly szeptember óta a tagállamok 3056 menedékkérőt fogadtak be Görögországból és Olaszországból. Magyarországon kívül Ausztriába, Lengyelországba és Szlovákiába nem érkezett egyetlen menekült sem az áthelyezési program keretén belül. Az eredeti határozat 160 ezer menedékkérő EU-n belüli kötelező elosztását írta elő.
