A jobboldali Evenimentul Zileiben Silviu Sergiu azt állítja, hogy a Brexittel csak Oroszország nyer, amelynek még jobban "megnő majd az étvágya". A brit ellenkezés nélkül Németország még inkább Moszkva felé fogja húzni az Európai Uniót, a kelet-európai országok legnagyobb rémületére, így a migrációs válságtól amúgy is meggyengült unió aligha kerülheti el a szétesést – állítja a szerző.
Lengyel lapok: Kockázatos döntés
A brit népszavazáson hozott döntés számos kockázattal jár Lengyelország számára, mely több szempontból szövetségest látott Londonban – állapította meg a Rzeczpospolita című jobbközép, független napilap szombati kommentárjában. A cikk szerzője, Michal Szuldrzynski szerint mindazonáltal a Brexit után a mainál nagyobb lehet Lengyelország jelentősége az Európai Unióban, amennyiben Varsó aktívan bekapcsolódik az EU jövőjéről szóló vitába. Nem kizárt az a forgatókönyv, hogy az EU az euróövezetre csökkenti a tagállamok körét, ezért Varsónak jeleznie kellene: kész az euró bevezetésére. Amennyiben a kormány nem így dönt, mindent meg kell tennie, hogy Lengyelország mégis bekerüljön az unió "kemény magjába" – véli a napilap kommentátora.
A WSieci című konzervatív hetilap kommentátora úgy vélekedett, Varsó elveszíti szövetségesét "az uniós szklerózis elleni harcban", a tagállamok között megindul a küzdelem a befolyásért, a súlypont még jobban Párizs és Berlin felé tolódik el. Lukasz Warzecha szerint "az apokaliptikus forgatókönyvek mégsem válnak be", London elrendezi az EU-val való viszonyát, bár pesszimista forgatókönyv szerint "az euroföderalisták megpróbálják keresztülvinni beteges ötleteiket". Varsó a Brexit után átvehetné London eddigi szerepét, kiállva "a rugalmas, az állampolgárokat meghallgató, bürokráciamentes" EU mellett – állapította meg a kommentátor.
Osztrák sajtó: Ennyit az EU-ról
Az uniónak újrakezdésre van szüksége, és alapvető változásokat kell véghezvinnie – állapítják meg az osztrák lapok szombaton.
A Der Standard című liberális újság kommentárja szerint a britek kilépése után az unió elvesztette jelentőségét. A szerző úgy véli, hogy az államközösség nem csupán egy tagországot veszített el, hanem megkapta a számlát a veszteségekért és a válságokért, amelyekből semmilyen vagy nem elegendő következtetést vont le. Ugyan az Európai Unió az utóbbi időben számos új tagállamot vett fel, azonban nagyon keveset foglalkozott saját belső szervezetével. Megállapítja, hogy mindez hitelvesztéshez vezetett, és Brüsszelre "bürokráciaszörnyként" tekintenek már. Emlékeztet, hogy nemcsak Nagy-Britanniában, hanem Ausztriában is vannak hasonló uniószkeptikus tendenciák, és megállapítja, hogy ugyan az Osztrák Szabadságpártot vezető Heinz-Christian Strache még nem akar szavazást a kilépésről, azonban "ez gyorsan változhat".
A konzervatív Die Presse vezércikke szerint a Brexit kapcsán nemcsak Európáról és az unióról kell beszélni, hanem a demokrácia szabályairól és az elitről is. A főszerkesztő, Rainer Nowak által jegyzett írás szerint az első reakciók szerint Nagy-Britanniának, az uniónak és még az osztrák kormánynak is változtatnia kell, csupán az "eredmény felett éljenző" jobboldali populisták nem akarnak semmit sem másképpen csinálni.
A Kurier című független lap vezércikkében az olvasható, hogy a britek terv nélkül menekültek az unióból, hiányoznak azok a politikusok, akik az ország jövőjén dolgoznak. Az írás szerint nehéz idők jönnek a britek és Brüsszel számára is, hiszen most kell tisztázni a feltételeket. A lap főszerkesztője, Helmut Brandstätter által jegyzett írás szerint a "vak és süket" uniós politikusok ugyanolyan hibásak a jelenlegi válságért, mint amennyire a "felelőtlen populisták", akik úgy tettek, mintha lenne megoldásuk Európa számos problémájára.
A lap másik cikke szerint a Brexit súlyos vereség az unió számára. A szerző szerint Brüsszel a saját támogatói szerint is "arrogáns" lett, és eltávolodott az emberektől. Ezt a rendszert leginkább Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke testesíti meg – közölte a lap.
Brüsszeli lapok: Súlyos következményekk lesznek
A brüsszeli lapok szombati elemzései szerint súlyos gazdasági és politikai következményekkel fog járni Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból, az okozott károkat azonban egyelőre nem lehet pontosan felmérni.
A The Wall Street Journal című amerikai üzleti napilap európai kiadásában arra figyelmeztetett, a britek távozása megnehezíti, hogy a Nyugat egységes válaszokat adjon a közös kihívásokra, és magában hordozza a további bomlás kockázatát. A cikk szerint a lépés maga után vonhatja a nacionalista erők térnyerését több uniós tagállamban, például Hollandiában és Franciaországban, illetve újabb válságot idézhet elő Európában, amelynek a lassú gazdasági növekedéssel, a terrorizmussal, valamint a migrációs krízissel is meg kell küzdenie.
A Financial Times című gazdasági napilap arról írt, hogy Nagy-Britannia kilépése jelentősen megváltoztatja az EU-n belüli erőviszonyokat. Jelenleg a blokk hét, eurózónán kívüli országa több mint 30 százalékát adja az unió gazdasági teljesítményének, ez a britek távozása után mintegy 15 százalékra fog csökkenni. A brit uniós tagság megszűnése (Brexit) nyomán szakértők szerint tovább fog erősödni Berlin politikai és gazdasági befolyása az Európai Unióban, amit még Németországban sem tartanak kívánatosnak.
A cikk szerint a Brexit káros hatással lesz az EU kohéziójára, magabiztosságára és nemzetközi hírnevére, de a legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy a britek távozása meggyengíti a liberális politikai és gazdasági rendet.
A britek kilépésének negatív következményeiről írt szombaton a Politico brüsszeli hírportál is, amely szerint a Brexit okozta sokk gazdasági zavarokat válthat ki Európa-szerte, és destabilizálhatja az euróövezetet. A cikk szerzője ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy soha nem szabad alábecsülni az Európai Uniót egyben tartó politikai akarat erejét.
Nincs olyan jogszabály, amelynek alapján Nagy-Britannia bármikor is köteles lenne bejelenteni a kilépési szándékát az Európai Unióból, az uniós vezetők kizárólag politikai nyomásgyakorlást alkalmazhatnak annak érdekében, hogy ez mielőbb megtörténjen - olvasható az EUObserver brüsszeli hírportál friss cikkében.
Az uniós intézmények és az európai parlamenti frakciók vezetői pénteken a kiválási tárgyalások mihamarabbi megkezdésére szólították fel Nagy-Britanniát, amelynek lakossága az EU-ból való távozás mellett döntött az egy nappal korábbra kiírt referendumon. Ehhez azonban a brit kormánynak először hivatalosan be kellene jelenteni az ország kilépési szándékát, ami - egyelőre úgy tűnik -, hogy akár októberig is várathat magára.
Steve Peers, az Essexi Egyetem jogi professzora azt mondta az EUObservernek, hogy maga a népszavazás semmiképpen nem tekinthető hivatalos értesítésnek. Pieter Cleppe, az Open Europe kutatóintézet szakértője szerint pedig nincs semmilyen jogi eszköz arra, hogy "kirúgjanak" egy országot az Európai Unióból.
Francia lapok: Világméretű földrengés
A francia sajtó a Brexitet a berlini fal összeomlásához hasonló történelmi fontosságú eseményként értékelte. "Világméretű földrengés", "mennydörgés", "figyelmeztető lövés", "Európát kiütötték", "Európát földrengés rázta meg" – olvasható a lapok címoldalán, amelyek elsősorban attól tartanak, hogy a brit népszavazás eredménye fertőző lehet, és dominóhatást indíthat el az Európai Unióban. A szerkesztőségi írások a megrökönyödést tükrözik, de azt is megállapítják, hogy a Brexit valódi politikai lehetőséget teremtett Francois Hollande francia elnöknek Európa megmentésére.
A baloldali liberális Le Monde szerint "az EU-ra történelmi vereséget mértek", a Libération – amely címlapján Good Luck felirattal jelent meg, és ironikusan sok szerencsét kíván a kötélen lógó Boris Johnsonnak, Nagy-Britannia várható következő kormányfőjének – úgy látja, hogy "Európa közös háza ég". A lap ezért arra kéri a vezető európai politikusokat, hogy a történtek jelentőségéhez mérten lépjenek fel, és erősítsék meg az Európai Parlament politikai súlyát.
A Le Figaro szerint az Európai Unió megmentéséhez "mindent újra kell gondolni, a módszert, a célokat és a résztvevőket". A konzervatív lap ugyanakkor úgy véli, hogy Nagy-Britannia kilépése az EU-ból "nem a világ vége, hanem csak azé az Európai Unióé, amelyet eddig ismertünk".
Olasz lapok: Dominóként dőlhet Európa
Csapás Európára címmel és a közepén kivágott európai zászló képével jelent meg a Corriere della Sera című, legnagyobb példányszámú olasz napilap szombaton. Vezércikkében úgy fogalmazott, hogy "a történelem nem halad mindig előre, néha megáll, máskor visszafele tart, és Londonban jó nagyot ugrott hátra". Az újság által megkérdezett Pier Carlo Padoan pénzügyminiszter szerint "bekövetkezett az, amire gondolni se mertünk". Hangsúlyozta, hogy a Brexitnek inkább a politikai, semmint a pénzügyi következményei aggasztják, mivel a brit népszavazás "lökést adott Európa felbomlásához". A Corriere értesülései szerint kockán forog Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének posztja. Az újság megjegyezte: a római kormánynak megkönnyebbülést jelent, hogy az olasz alkotmány értelmében ilyen népszavazást Olaszországban nem lehet tartani.
A Corriere az EU-ból való kilépés dominóhatásától "kísértett" tagállamok között említi Magyarországot is. Nagy-Britannia "meglékelte" Európát - írta a balközép La Repubblica, amely a Brexit olasz belpolitikai következményeire hívta fel a figyelmet, vagyis arra, hogy a következő európai "omlás" Olaszországban következhet be, ha az őszi olasz alkotmányos népszavazáson a Matteo Renzi vezette kormány megbukik.
Az újság szerint a Brexit után Donald Trump amerikai republikánus elnökjelölt győzelme sem tűnik már lehetetlennek.
Az IlSole24Ore című gazdasági napilap a "populista áramlatok Európájáról" cikkezett, idesorolva a migrációs kvótákról rendezendő magyar népszavazást is.
Spanyol lapok: Európa drágán megfizet
David Cameron brit miniszterelnököt hibáztatják értékeléseikben a Brexit mellett döntő népszavazás másnapján megjelent spanyol napilapok, egyúttal Brüsszeltől határozott fellépést várnak el a kilépési tárgyalások során, hogy elejét lehessen venni más tagállamok kiválási szándékának.
Az ABC konzervatív napilap A populizmus próbára teszi Európát című szerkesztőségi véleménycikkében hangsúlyozta, hogy Európa drágán megfizet Cameron meggondolatlanságáért, mert vagy nem volt tisztában a britek érzéseivel – amelyeket egyébként éveken át saját pártja táplált –, vagy nem ismerte saját korlátait a kihívásokkal szemben. Az újság megállapította, hogy a Cameron által megszerzett uniós különmegállapodás nem volt elég a brit szavazóknak a maradáshoz, amiből az következik, hogy a kilépési tárgyalások során rendkívül szigorúnak kell lennie az unió vezetőinek. De az EU-nak egyúttal önkritikát is kell gyakorolnia, valamint erősítenie intézményeinek és a tagállamok integrációját.
A Brexit nem az egyetlen veszély az EU folytonosságára nézve – írja az ABC, kifejtve, hogy az ellenség a populizmus, legyen nacionalista vagy baloldali, amely belülről fenyegeti legerősebben az európai projektet. Az lap felhívja a figyelmet arra, hogy a kilépést pártolók milyen könnyen hintettek el a britek között néhány nyilvánvaló hazugságot a bevándorlásról és a gazdasági szuverenitásról. Rámutat arra is, hogy a népszavazásból kiderült: a britek megosztottak.
Az El Mundo liberális napilap szerkesztőségi véleménycikkében lényegében hasonló következtetésekre jutott, történelmi és politikai katasztrófának minősítve a Brexitről szóló döntést, mert ez erősíti azt a félelmet, hogy az Európai Unió nem egy visszafordíthatatlan projekt, az európai integrációt meg lehet törni.
"Ez rossz hír azok számára, akik úgy hisszük, hogy több Európára van szükség, mint kevesebbre, hogy együtt jobban képesek leszünk szembenézni a kihívásokkal, hogy a közösségi értékek felette állnak az egoizmusnak és a félelemnek" – fogalmazott az újság, amely felelőtlennek nevezte a brit miniszterelnököt.
Az El Mundo értékelése szerint a népszavazás lehetőséget adott a krízis, a szociális megszorítások és a növekvő bizonytalanság miatt felháborodott embereknek, hogy megmutassák: elutasítják a rendszert és vezetőit. Mindennek hátterében pedig a hatékony populizmus áll, amely a bevándorlást tette "tökéletes bűnbakká". A napilap szerint Brüsszelnek világossá kell tennie a kilépési tárgyalások során, hogy távozása után az Egyesült Királyság semmiféle gazdasági előnyhöz nem jut az uniótól, ez szükséges annak elkerüléséhez, hogy más tagállamok kövessék a brit példát. Az Egyesült Királyság mindig Európa része volt, és lesz is, de az európai egyesült államokról szóló álom most még messzebb került – zárja elemzését az El Mundo.
Orosz lapok: Népfelkelés volt Brüsszel ellen
Az orosz lapok szombaton kiemelt figyelemmel foglalkoztak a Brexit hatásaival Nagy-Britanniára, az Európai Unióra, Oroszországra és a világgazdaságra.
"Június 23-án nagyon egyszerű dolog történt: az angolok felkeltek Brüsszel ellen. Vagyis ez formailag népszavazás volt, de a lényegét tekintve népfelkelés" – vélekedett a Novaja Gazeta című független napilapban Julija Latinyina publicista. Latinyina szerint a felkelések gazdasági szempontból jellemzően veszteségesek, gyakran az adott ország széthullásához vezetnek, megfertőzhetnek más országokat, az elit ellenállásába ütköznek, váratlanok, és nem mindig végződnek sikerrel.
A Vedomosztyi című lap brit és orosz szakértőket megszólaltató elemzésében rámutatott, hogy a Brexit Nagy-Britanniában törést okozott mind a Munkáspártban, mind a Konzervatív Pártban, ezért mindkét politikai erőnél vezetésváltás várható, és az ország esetleges széthullásáról szóló jóslatok nem feltétlenül üres szólamok. A megismételt skót függetlenségi népszavazás ezúttal sikerrel járhat, ám az ír sziget egyesítése nem valószínű. Az elemzés rámutatott, hogy Brüsszelt sokkolta a brit döntés, mert eddig még egyetlen ország sem lépett ki az EU-ból, és hogy az uniónak, az ellentétes állításokkal szemben, nincs kész forgatókönyve a történtekre. Nem zárható ki, hogy a következő években más országok – elsősorban Hollandia – hasonló népszavazást rendezzenek. A brit kilépés végre arra késztetheti Brüsszelt, hogy a tagállamokra való nyomásgyakorlás helyett végrehajtsa a régóta esedékes strukturális reformokat.
Az Oroszországgal szemben meghirdetett szankciók a brit kilépési döntés ellenére sem enyhülnek majd, mert noha Moszkvával szemben az EU-n belül London képviselte leginkább a "héja" politikát, a szigetország még minimum két évig az EU tagja marad.
Az RBK gazdasági lap egy Twitter-bejegyzésre hívta fel a figyelmet, amelynek szerzője Alekszej Kudrin volt orosz pénzügyminiszter, a készülő új gazdasági stratégia kidolgozásának kulcsszereplője, a Stratégiai Fejlesztések Központja alapítvány vezetője. Kudrin arról írt, hogy Nagy-Britanniának az unióból történő kilépését követően az EU a világrangsor második helyéről a harmadikra esik majd vissza a vásárlóerő-paritás (PPP) alapján számolt GDP alapján. A szakember rámutatott, hogy a Brexit nyomán az EU PPP alapú GDP-je 19,2 ezer milliárd dollárról 16,5 ezerre csökken, aminek következtében Kína (19,39 ezer milliárd dollár) és az Egyesült Államok (17,95 ezer milliárd dollár) mögé szorul majd.
Izraeli média: Nem ejtünk könnyeket
Az izraeli lapok elemzései szerint a jelenlegi kormányzat számára nem hátrányos a britek távozása és az EU meggyengülése, és ezért a vezető politikusok nem nyilatkoztak a Brexitről, miközben meleg szavakkal méltatták David Cameron távozó brit kormányfőt.
A Háárec című újság elemzője szerint a népszavazással Cameron eggyel több politikai játszmát játszott a kelleténél, és ezzel Európában elszigeteli, gazdaságilag veszélyezteti, valamint amerikai függésbe sodorja országát.
A ynet, a Jediót Ahronót című újság honlapja szerint az izraeli jobboldalon voltak, akik ünnepeltek a népszavazás eredményei láttán, mert egyik legerősebb és legfontosabb állama nélkül a meggyengült Európa kevésbé tud majd nyomást gyakorolni Izraelre a palesztin békefolyamat és a ciszjordániai terjeszkedés ügyeiben, kisebb csapást jelentenek majd Jeruzsálemet bíráló határozatai. Az elemző szerint rövid távon Brüsszel az unió belső bajaival és sebeinek nyalogatásával lesz elfoglalva, és kevésbé érdekli majd az Izrael által elutasított új francia békekezdeményezés továbbvitele, hosszú távon pedig Izraelnek több lehetősége lesz a fővárosok között zsonglőrködni, márpedig az egyes országokban külön-külön Jeruzsálemnek kicsit jobb a megítélése, mint az EU központjában.
Ennek megfelelően az ügyben pénteken Izraelben előbb hallgattak a politikusok, majd végül megszólalt Gilád Erdan belbiztonsági miniszter és Benjámin Netanjahu miniszterelnök, de mindketten csak a leköszönő kormányfőt méltatták, akit Netanjahu egyenesen a zsidó nép és Izrael igaz barátjának nevezett, miközben nem ejtettek szót magáról a Brexitről. A lap Izrael számára kedvezőnek véli, hogy Nagy Britannia az EU-n kívül is az ENSZ Biztonsági Tanácsának fontos tagja marad, és talán önálló szerephez juthat az Egyesült Államok, Oroszország, az ENSZ és az Európai Unió alkotta közel-keleti kvartettben, kvintetté növelve azt. Legfontosabb negatív következményt a gazdaság terén várják, mert egy európai gazdasági válság érzékenyen sújtaná Izraelt, melynek legfontosabb külkereskedelmi partnere az EU.
Kínai lapok: Ennek csak vesztesei vannak
A Brexitnek csak vesztesei vannak, a következmények beláthatatlanok, az Európai Unió nem halogathatja tovább intézményeinek reformját – ilyen és ehhez hasonló megállapítások szerepelnek a kínai média szombati értékelő kommentárjaiban, szerkesztőségi cikkeiben a brit kilépésről tartott népszavazást követően. "Nagy-Britannia egyet lépett hátra, az EU-nak pedig további hanyatlással kell szembenéznie" – sommázza véleményét egyik írásának címében a Global Times című napilap.
Nagy-Britannia kilépése csapás az európai integrációra, és az effajta csapások sosem jönnek jókor – fogalmazott a cikkíró, aki szerint az, ami történt, Európa általános hanyatlásának a következménye. Megállapítja: a "világ központja" a múltban az Atlanti-óceán két oldalát jelentette, ám mára a hangsúly áttevődött a csendes-óceáni térségre. Kelet-Ázsia virágzást, több évtizedes gazdasági fejlődést tud felmutatni, míg Európa mára "a világ múzeumainak és turisztikai célpontjainak központja" maradt.
Európa képtelen a problémáit megoldani, a közvélemény nem lát tisztán és csalódott, a szélsőségek előretörése tapasztalható. A lap szerint a Brexit következményei az Egyesült Államoknak hozhatnak hasznot, hiszen a valuták dominanciáját tekintve egy erős versenytársa gyengül meg, politikailag pedig könnyebb lesz számára Európa befolyásolása. Az cikkíró úgy értékeli, hogy a brit nemzet a döntésével elzárja magát a külvilágtól.
A China Daily című angol nyelvű napilap írása szerint Európa hatalmas kihívások előtt áll, az EU-ban egyébként is különleges státuszt élvező britek nemet mondtak még az "egy unió, két rendszer" elvére is. A szerző, aki a populista politikai erők megerősödését látja, úgy véli, tartani lehet egyfajta dominóhatástól, amely nem feltétlenül a kilépések sorát indíthatja el, hanem olyan helyzetet hozhat, amelyben a tagországok különleges igényekkel bombázzák Brüsszelt, azzal fenyegetve, hogy azok nem teljesítése esetén ők is távoznak.
Egyelőre nem tudni, hogy az EU szolidaritását és magabiztosságát gyengítő lépés milyen hatással lesz a globális pénzpiacokra és a gazdasági növekedésre – jegyezte meg a China Daily elemzője. Az elmúlt, válsággal terhelt évek során tanúsított politikusi, piaci, média- és közvéleménybeli reakciók ismeretében ugyanakkor arra számít, hogy legalábbis rövid távon az instabilitás lesz a jellemző. Erre – jegyezte meg – a nemzetközi közösségnek fel kell készülnie.
A kínai médiában több írás is foglalkozik a Brexit Kínára gyakorolt várható hatásaival, illetve a Kína és az Egyesült Királyság nélküli EU közötti viszony jövőbeni alakulásával. A szerzők azt az igényt közvetítik, amely a "pragmatikus" együttműködés irányába vinné a kétoldalú kapcsolatokat. Kína tehát arra használná fel az alkalmat, hogy még szorosabbra fűzze gazdasági, kereskedelmi kapcsolatát – ha lehet – egy, a saját ügyeiben magabiztosan eljáró, integrációját folytató unióval.
