Gyakorlatilag kivégezték Rózsa Florest, az erdélyi magyar Magyarosi Árpádot és az ír Michael Dwyert, s letartóztatták a román és magyar állampolgársággal rendelkező Tóásó Elődöt és a bolíviai-horvát kettős állampolgár Mario Tadicot. Evo Morales elnök még aznap bejelentette, hogy a Santa Cruz tartomány szeparatistái által behívott külföldiek az ő és más bolíviai politikusok meggyilkolására készültek. A nyomozás során meggyanúsítottak további 37 Santa Cruz-i személyt is, akik közül sokan külföldre menekültek, a többiek viszont Tóásóékhoz hasonlóan azóta is vizsgálati fogságban vannak.
A 2009 áprilisa óta húzódó ügyben fordulatot tavaly tavasszal hozott a nyomozást vezető ügyész, Marcelo Soza. Soza Brazíliába szökött, miután a foglyok közül néhányan zsarolással vádolták meg, vagyis hogy néhányukat felkereste, hogy kenőpénzért cserébe kedvezőbb elbírálást kapnak. Soza több nyilatkozatot is tett, egyebek között Tóásó Előd leánytestvérének és a Magyar Nemzetnek is, amelyben elismerte, hogy kezdettől fogva a belügyminisztérium utasításait teljesítette, feladata volt minél több Santa Cruz-i személyt belekeverni az ügybe. Maga is úgy vélekedett, hogy Rózsa Floreséket kivégezték a szállodában. Ezt erősítette meg most El Viejo is, aki szerint Rózsa a belügyesekkel és a rendőrparancsnokkal működött együtt.
El Viejo rövidített ítélethozatali kérelmében a döntés most pénteken született meg. Ramiro Guerrero államügyész interpretálásában a lényeg persze az, hogy Villa Vargas bűnösnek vallotta magát, tehát a vádnak igaza van, azaz Santa Cruzban működött egy szakadár mozgalom, amely bűncselekmények sorozatát követte el. Az államügyész felsorolta mindazokat a külföldieket, akik 2008 őszétől 2009 áprilisáig megfordultak Rózsa Flores társaságában. Az Aerosur légitársaság, illetve a Santa Cruz-i szállodai bejelentőlapok szerint Michael Dwyer, Magyarorsi Árpád, Tóasó Előd, Mario Tadic, Gáspar Dániel, Dudog Gabor, Révesz Tibor, Tamás Lajos és a szlovákiai Pistovcak Iván az érintettek. A vád szerint a Santa Cruz-i szeparatisták pénztárnoka, az időközben külföldre szökött Alejandro Melgar fizette a repülőjegyeket és a szállodai költségeket.
A Santa Cruz-i vádlottak közül csak egy-két személy az, aki El Viejóhoz hasonlóan, a rövidített eljáráson gondolkodik, a döntő többség viszont ragaszkodik ártatlanságához. Az El Dia című lap szerint El Viejo abban a reményben ment bele bűnösségét elismerve a kialkudott nyolc évi börtönbe – holott terrorizmusért akár 25 év is járhat –, hogy a bolíviai gyakorlat szerint szabadulhat, ha kitöltötte a büntetés felét.
A bolíviai ellenzék szerint viszont a terrorista összeesküvés egész koncepciója csupán a kormány manipulációja, amit a külföldre szökött Soza ügyész nyilatkozatai is áttételesen megerősítenek. Evo Morales kormányának az volt a fő célja, hogy jogilag meghurcolják és ezáltal politikailag ellehetetlenítsék a Santa Cruz-i autonómiáért küzdő helyi vezetőket. Felidézendő, hogy 2007-ben és 2008-ban a dél-amerikai ország keleti félholdját alkotó, jelentősebb fehér és mesztic lakosságból álló tartományok népszavazáson az autonómiáról döntöttek La Paz tiltakozása és nem utolsó sorban katonai fenyegetései ellenére.
Feltételezhető, hogy ebben a légkörben ajánlotta fel segítségét a balkáni háborút megjárt Rózsa Flores, illetve hívták meg őt Santa Cruz-i személyek, miként erről maga adott 2008 őszén televíziós nyilatkozatot Kepes Andrásnak. A küldetés azonban okafogyottá vált, miután az ország első indián elnöke, Evo Morales 2009 januárjában új alkotmányt fogadtatott el, amely kimondta a tartományok autonómiáját, beleértve az őslakos indiánok területi önrendelkezését is.
|
Soza (középen) Brazíliába szökve elismerte, hogy belügyminisztériumi utasításokat teljesített
Forrás: cambio.bo |
Innentől már spekuláció, hogy Rózsa Flores miként került kapcsolatba Andrade parancsnokkal és más belügyes alkalmazottakkal, miért hagyta, hogy manipulálják. A következmény ismert, jelenlétéből és halálából vádat kovácsolhattak Santa Cruz-i potentátok ellen. Elképzelhető, hogy Tóásó Előd nem tudott Rózsa átállásáról, s akkor áldozat, aki lassan hatodik éve raboskodik börtönben. Hiába sürgette a magyar kormány, hogy szabadlábon védekezhessen, hiszen a bolíviai törvények szerint három év előzetes letartóztatás után szabadon kellett volna bocsátani. Most, hogy El Viejo a maga részéről a vádalku keretében elismerte bűnösségét terrorizmusban és fegyveres felkelésben, az államügyész nem véletlenül jelentette ki, Villa Vargas elítélése bizonyítja, hogy az igazság még ha késik is, de érkezik.
Moraleséknek egyébként nem sürgős, hiszen közelednek a tartományi választások, s a terrorizmus vádjával továbbra is sakkban lehet tartani a központi kormányzat ellenzékét Santa Cruzban.
