Pavol Paska házelnök felháborodva fogadta ezt a döntést. Úgy vélte, hogy Kiska nem teljesítette alkotmányos kötelességét, mert csupán arra van joga, hogy a törvényhozásban megnevezett hat jelölt közül hármat válasszon ki. Mire válaszként a taláros testület egyik tavalyi döntésére emlékeztette őt, amely szerint az államfő kellőképpen megindokolt esetekben visszautasíthatja a parlament jelöltjeinek kinevezését.
|
Kiska sorra találja a sógor-koma-haver-pártpotentát alapon történő kinevezéseket
Radovan Stoklasa / Reuters |
Nemcsak erre van joga, tette hozzá, hanem arra is, hogy akár új bírók kinevezését is visszautasítsa. Amivel Andrej Kiska újabb vihart kavart. Ugyanis az eddigi szlovák államfők minden jelöltre rábólintottak.
Egyetlen ideiglenes kivételt Ivan Gasparovic tett, aki egy évig azért várt, mert a besztercebányai jelöltről az egyik per koronatanúja azt vallotta, hogy az illető még ügyvédként néhány rendőrrel együtt adta az ötleteket az alvilágnak, hogy melyik tehetős személy házába lehet nagy prédáért betörni. Állítását azonban a bíróság nem találta meggyőzőnek. Így aztán immár több mint egy éve a súlyos gyanúba keveredett férfi is ítélkezik.
Kiska az elmúlt napokban sok kérdőjelet biggyesztett a mostani bírójelöltek anyagaihoz. Felfigyelt például arra a rozsnyói személyre, akinek az édesanyja bíró, a leánya a pályázat írásbeli feladatainak teljesítése során nem jeleskedett, viszont a nem nyilvános szóbelin feltűnően sok pontot kapott. Nem kevés ilyen sógor-koma-haver-pártpotentát kapcsolaton alapuló ügyet talált, ezért bejelentette, hogy nem sieti el a döntést, mert alaposan tanulmányozza az összes aktát.
Kijelentette, hogy minden döntéséért felelősséget érez, nem akar sem mindent aláíró automatává, sem pedig postássá süllyedni, aki csupán továbbítja a hozzá érkezett papirokat. Kormánypárti politikusokhoz hasonlóan több újságíró is megjegyezte, hogy ha valamennyi leendő egyetemi tanár, magas rangú katonatiszt és más jelölt iratait ilyen alaposan tanulmányozni fogja, akkor vagy időzavarba kerül, vagy pedig az első szűrés érdekében idénymunkásokat kell felvennie az elnöki hivatalba.
|
Ficónak addig tetszett a félelnöki rendszer, amíg Kiskával szemben el nem veszítette a megméretést
Eric Vidal / Reuters |
Miközben a házelnök és több kormánypárti politikus rendszeresen azért bírálja őt, hogy olyasmibe is beleüti az orrát, ami nem is az ő hatásköre, Robert Fico a háttérben mesterkedik. A szlovák kormányfő egészen az elmúlt év végéig az elnöki jogkörök lényeges bővítése, politikai elemzők szerint szinte már a félelnöki rendszer bevezetése mellett kardoskodott. Arra is hivatkozott, hogy az önálló Szlovákia megalakulásakor Vladimír Meciaréknak a lóhalálában összetákolt alaptörvénye sok átgondolatlan és nem egyértelmű rendelkezést tartalmaz.
Nem sokkal karácsony előtt kiderült kezdeményezésének indítéka is. Akkor jelentette be, hogy kormánypárti jelöltként indul az államfőválasztáson. Idén márciusban azonban méretes vereséget szenvedett, hiszen a közélet megtisztítását a zászlajára tűző, független vetélytársa a második fordulóban négyszázezerrel több voksot kapott. Azóta a vesztes teljes pálfordulást hajtott végre. Nagy hangon követeli az elnök mozgásterének további korlátozását.
|
Áder János és Andrej Kiska – eltérő államfői felfogások
Soós Lajos / MTI |
Nem teljesen eredménytelenül, mert a baloldaliakkal egyre gyakrabban bratyizó szlovák kereszténydemokraták (KDH) támogatásával Fico elérte, hogy a bírói testület tagjait ezentúl ne nyilvános, hanem titkos szavazással válasszák meg, miként a Legfelsőbb Bíróság elnökét is. Kiska hiába vétózta meg ezt a határozatot, a parlamentben a kormánypártiak és alkalmi szövetségesük képviselői másodszor is megszavazták. Az elnök ezután sem írta alá a módosítást, ami azonban ennek ellenére hatályba lépett.
De Kiska elszántságát az első politikai veresége sem törte meg. – Megváltoztatom Szlovákiát, visszaállítjuk a szakértelem társadalmi rangját, befellegzik a pártkatonáknak – fogadkozott a trencséni rockfesztiválon, több tízezer fiatal ujjongása közben. Politikai elemzők szerint elvben lesz erre lehetősége, hiszen ötesztendős hivatali ideje alatt a legtöbb jelenlegi alkotmánybíró megbízatási ideje lejár. Értékrendjét más, ugyancsak fontos tisztségek betöltésénél is érvényesítheti. Ugyanők azonban a politikai támogatóit nem találják. Legalább két évig még Ficóék sokszor gáncsoskodhatnak.
Aztán az sem biztos – vélekednek –, hogy a 2016-ban sorra kerülő képviselőházi választásokat követően lesznek-e olyan mérvadó parlamenti pártok, amelyek belátják, hogy valódi demokráciához nem előttük hajbókoló bábfigura dukál, hanem valóban független elnök is.
