Az Origo főszerkesztőjét kirúgták, miután a hírportál kritikus hangvételű cikkeket közölt a kormányról – említett példát a magyarországi gondokra Ulrike Lunacek osztrák zöldpárti EP-képviselő. Hozzátette, hogy az Orbán-kormány elemzése szerint az RTL Klub túl sok negatív hírt közöl, a TV2 ellenben kiegyensúlyozott. – Egyáltalán, miért vizsgál ilyet egy kormány? – tette fel a kérdést Lunacek. Mint mondta, nem éppen demokratikus, hogy az RTL Klubnak most jóval magasabb reklámadót kell fizetnie, mint a többieknek, csak mert a kormány szerint nem elég kiegyensúlyozott.
A vita nem csupán Magyarországról, a Fidesz-kormány által hozott intézkedésekről szól, hanem rólunk, európaiakról is – vélte Sophie in 't Veld holland liberális EP-képviselő. A politikusok belefoglalták az uniós alapszerződésbe az európai értékeket, ám ezeket a polgároknak kell valóra váltaniuk. A holland képviselő szerint nem az egyes magyar törvényekkel van a baj, hanem ezek együttes hatásával: a kirajzolódó tendencia az igazán aggasztó. Lényegesnek tartotta megjegyezni, hogy a médiatörvény megszületésénél a magyar EU-biztosjelölt, Navracsics Tibor is ott bábáskodott.
|
Ezért még megfizetnek
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Szóba hozta Navracsicsot Dirk Gerkens, az RTL Klub vezérigazgatója is. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottságának írt válaszában ez áll: „A média szabadsága és sokszínűsége kulcsfontosságú a demokratikus társadalmak számára. Sajnálom, hogy a múltban néha a magyar kormány, amelynek immár nem vagyok tagja, nem tulajdonított kellő fontosságot ennek a jelentős szempontnak." A reklámadó kapcsán Gerkens azt mondta, hogy minden jogi eszközt megragadnak, és hosszú csatára készültek fel.
Kedden jóval nagyobb nyilvánosság előtt is megvitatják a Fidesz-kormány intézkedéseit. Ekkor már az Európai Parlament plenáris ülésén tűzik napirendre – a szocialista és a liberális frakció kezdeményezésére – az alapvető jogok magyarországi helyzetét. Más kérdés, hogy mind a parlament, mind az Európai Bizottság befolyása korlátozott, és érdemi lépéseket csak az unió fő döntéshozó szerve, a tanács tudna tenni. Nem véletlen, hogy az Európai Parlament tavalyi állásfoglalása is „csalódottan állapítja meg, hogy az Európai Tanács (az állam- és kormányfők – a szerk.) az EU egyetlen intézménye, amely továbbra is hallgat, miközben a bizottság, a parlament, valamint az Európa Tanács, az EBESZ, sőt még az Egyesült Államok kormányzata is hangot adott a Magyarországon kialakult helyzettel kapcsolatos aggodalmainak".
|
Nem hatotta meg Brüsszelt Navracsics Tibor magyarázkodása
Yves Herman / Reuters |
Az Orbán-rezsimet érő bírálatok befolyásolják Navracsics sorsát is. Az Európai Parlament plenáris ülése szerdán szavaz az új Európai Bizottságról, és Jean-Claude Juncker bizottsági elnök a voksolás előtti beszédben jelenti be hivatalosan, milyen szerepet szán Navracsicsnak. A tárcamódosítás azért vált szükségessé, mert a magyar politikust uniós biztosnak alkalmasnak találta ugyan az EP-szakbizottság, az oktatás, a kultúra és az uniós állampolgárság felügyeletére viszont alkalmatlannak minősítette. A kompromisszum várhatóan abból áll, hogy az – európai értékekhez leginkább kötődő – uniós polgárságot átadják egy másik EU-biztosjelöltnek.
