Az RMDSZ fő ellensége a közöny

Az írás a Népszabadság
2014. 04. 04. számában
jelent meg.

Kelemen Hunor elnök elismeri: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) számára kihívás az ötszázalékos küszöb átlépése a közelgő európai parlamenti választásokon.

Az uniós voksolást 2007-ben és 2009-ben általános érdektelenség övezte a román pártok részéről, az idei kampány azonban gyökeresen különbözik a korábbiaktól. A hangulatot jelzi, hogy durván egy hónappal a hivatalos kampányidőszak kezdete előtt már valamennyi párt megtartotta a kampányindító rendezvényét.

Egyelőre nem tudni, hogyan reagálnak majd a választók. A közvélemény-kutatások mindenesetre a korábbi, harminc százalék alatti részvételt messze meghaladó jelenlétet jósolnak május 25-re. Az IRES intézet március végi felmérése szerint a választójoggal bíró polgárok 47 százaléka biztosan elmenne szavazni, további 17 százalék pedig majdnem biztos ebben. Ha a jóslat valóra válik, az RMDSZ nagy bajban lesz.

Böjte Csaba az RMDSZ kampánynyitóján
Haáz Sándor / MTI

OLVASÓLISTA

Belföld

Harcot hirdetnek a Kormányváltók a hálapénz ellen

Külföld

Magyar üzletember ellen is vádat emeltek a Firtas-ügyben

Belföld

Orbán átadta a félkész Várkert Bazárt

Külföld

Gyilkos ámokfutás a béke szigetén

Belföld

„Fidesz-lakópark”: tízmilliós kérdések

További cikkek

„A legnagyobb ellenségünk a közöny” – vélte Székely István politológus, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős főtitkárhelyettese. Székely a Népszabadságnak nyilatkozva kifejtette: mind 2007-ben, mind 2009-ben a magyar szavazók részvétele negyven százalékkal meghaladta a románokét, ezzel szemben az utóbbi időben végzett felmérések a részvételi hajlandóság jelentős csökkenését mutatták a magyarok körében.

„Sok mindennel magyaráztuk annak idején a magyar választók nagyobb arányú részvételét. 2007-ben azt mondtuk, amikor az RDMSZ mellett Tőkés László függetlenként indult, hogy a verseny mobilizál. 2009-ben éppen ellenkezőleg, az összefogás mozgósító hatására gyanakodtunk. Ehhez képest a mélyebb kutatásaink azt mutatták, hogy egész egyszerűen a romániai magyarok számára az Európai Unió többet jelentett. Úgy gondolták, hogy a sajátos problémáiknak egy részét megoldja az EU. Azóta az elvárások jelentősen csökkentek. Egyfajta kijózanodásról beszélhetünk, hiszen az erdélyi magyarok EU-val szembeni elvárásai részben tényleg nem voltak valósak” – fejtegette Székely.

A politológus az attitűdváltás egy másik okát is megnevezte: a sajtó révén Magyarországról beszivárgó Európa-ellenességet. „Mi továbbra is azt mondjuk, és azt is gondoljuk, hogy a mi jövőnk, a mi programunk csakis európai kontextusban valósítható meg. Vagyis egy olyan világban, amelyben a tolerancia, a demokrácia alapértékei, a másság intézményesülésének alternatívái fontosak” – tette hozzá az RMDSZ főtitkárhelyettese. Rámutatott, hogy a magyarországi média többnyire nem ezt az értelmezést sugallja.

Közben a román pártok, főleg a jobboldal, az EP-kampányban sosem látott mozgósítást folytatnak. Nem az európai témák váltak népszerűbbé – az EP-választások tétjét az emelte meg, hogy az év végén elnökválasztások lesznek Romániában.

Székely István nem hiszi, hogy az országos felmérésekre alapozó jóslatok valóban beválnak. Úgy vélte, hogy a tényleges jelenlét legalább tíz százalékkal elmarad majd a felmérésekben jelzett részvételi hajlandóságtól. Ugyanakkor, meglátása szerint, az RDMSZ „megfelelően bejáratott mozgósító kapacitással” rendelkezik a bejutási küszöb átlépéséhez, például az EP-listák leadásához mind össze tíz nap alatt gyűjtötték össze a 270 ezer aláírást.

Paul Lendvai vezetésével migrációs tanács alakult Ausztriában

Bevándorlási tanács alakult Ausztriában. Az unió egészét érintő migrációs problémák ellenére ehhez hasonló kezdeményezés még nem volt Európában. Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter sajtóértekezleten közölte, hogy tíz szakértői csoport jön létre, a munkájukat Paul Lendvai nemzetközi hírű újságíró, politikai elemző vezeti a tanács elnökeként. A szakemberek figyelme kiterjed majd arra, miként hat a külföldiek beáramlása (2012-ben több mint 120 ezren lépték át letelepedési szándékkal az osztrák határt) az ország gazdaságára, szociális rendszerére, az egészségügy területére, a kutatás, a képzés kérdéseire. A többnyire egyetemi professzorok által vezetett szakcsoportok tematikájába a demográfiai, a társadalomváltozási területek, a politikai rendszert és a médiát érintő kérdések is beletartoznak. A várhatóan másfél-két évig tartó elemzés egyaránt kiterjed a legális és illegális bevándorlókra, valamint a politikai menekültekre.

A belügyminiszter kérdésre válaszolva elismerte a korábban vitatott tényt, hogy Ausztria a bevándorlók célországa, tömeges a beáramlás, de jelentős a kivándorlók száma is. Mikl-Leitner a tanácstól azt várja, hogy megfogalmazza, milyen előnyei vannak a migrációnak az ország számára, és mely területeken kell veszélyekkel számolni.

Paul Lendvai a legfontosabb célnak azt nevezte, hogy minél több képzett ember érkezzen Ausztriába, ne pedig képzetlenek tömege, ami pillanatnyilag inkább jellemző. Az öregedő társadalom szempontjából is fontosnak mondta a bevándorlást, idézve egy számítást, amely szerint a beérkezők nélkül a nyolc és fél milliós osztrák lakosság fél évszázad múlva akár hatmillióra csökkenne. A tanács független testület – mondta Lendvai a Népszabadságnak –, tehát a napi politika, az idegenekkel kapcsolatos hétköznapi érzelmek nem befolyásolják. (Harta Berta)

RMDSZ
Románia

megosztom twitter kinyomtatom

Kapcsolódó cikkek

Nem a bűnbakokat keressük

Magabiztos többséggel választották meg néhány hete az európai szocialisták római kongresszusán a következő Európai Bizottság baloldali elnökjelöltjének Martin Schulzot.