Javában zajlott a Brexit-kampány, amikor Nagy Balázs a londoni kiutazás mellett döntött. Az első nap munkát kapott egy szállodában, aztán jött a népszavazás. Balázs csak a gazdasági következményektől tart. – Olyan szektorban dolgozom, ahol a forgalom nagyon meg tud változni. Ha az emberek nem költenek annyit, az a béremre is hatással lesz – magyarázza a 26 éves, mixerként dolgozó budapesti fiatal.
|
Megosztott ország. Az EU elhagyását ellenzők tüntetnek Londonban
Facundo Arrizabalaga / MTI/EPA |
– Annak, akinek bejelentett munkahelye van, nincs félnivalója – vélekedik Szilvia, aki a brit fővárostól 137 kilométerre fekvő Rugbyben él, ahol a lakosság többsége a kilépésre szavazott. A 33 éves nő úgy látja, az angliai kisvárosban két részre oszlott a kilépők tábora. Voltak, akik értették, hogy mivel jár a Brexit, mégis vállalták annak következményeit. A másik tábor azonban „az eredmény után az interneten keresgélte,” mit is jelent valójában a kilépés.
Szilvia egy gyárban dolgozik, s mint mondja, nem volt jó döntés a Brexit. Elég lett volna azokat a rendelkezéseket bevezetni, amelyekben az EU és Nagy-Britannia februárban megállapodott. Mégsem tart attól, hogy elveszíti a munkáját, ha mégis, akkor sem térne haza:
– Nem tudom elképzelni a jövőm Magyarországon.
Ha úgy alakulna, keresnék egy másik országot. Otthon dolgozik az ember, de nem jön ki a pénzéből – magyarázza.
Kalinka Gábor hét éve él a brit fővárosban, és azt mondja, már tapasztalta az uniós tagság és a bevándorlás hátulütőit. Két-három hét, mire időpontot kap a háziorvosnál, órákig tart bejutni a városba, és több ismerőse is panaszkodik, hogy nem tudja beíratni a gyerekeit iskolába, mert nincs hely.
– Annyi ember van Londonban, hogy az már kellemetlen, és ez sajnos az unió műve.
Nincsenek korlátozások, az jön be, aki akar. A britek egyértelművé teszik, hogy nem az ázsiaiak vagy Afrikából származók jelentik a problémát, hanem az ellenőrizetlen európai emberáradat – fejti ki lapunknak a fiatal férfi, aki egy órákat forgalmazó üzletben dolgozik. Mint mondja, már intézi az állampolgárságot, „biztos, ami biztos”.
Reményi Petronella szintén nem változtat a tervein, és kivár addig, míg az unióval való egyezkedések megtörténnek. Mivel több mint három éve Londonban él és adót fizet, nem tart tőle, hogy „hazaküldik". Az eredmény azonban megdöbbentette. – Többnyire Észak-Anglia, az idősek, és a munkanélküliek szavaztak a kilépésre. Hihetetlen, hogy az ő döntésük egy nemzet jövőjét befolyásolja – mondta lapunknak a 27 éves fitnessedző-menedzser.
A Bristolban élő Kántor Róbert szintén meglepődött a Leave tábor fölényes győzelmén. – Engem személy szerint az bosszant fel, hogy olyanok szavaztak az EU elhagyására, akiknek elképzelésük sem volt arról, hogy milyen következményekkel járhat ez. És nem csak a kétkezi munkásokra gondolok, hanem a parlamenti képviselőkre is. Nigel Farage, a UKIP vezetője már pénteken visszavonta egy korábbi ígéretüket, miszerint a brit közegészségügyi rendszer, az NHS jóval több támogatást kap majd abból a pénzből, amit eddig az EU-nak fizetett az Egyesült Királyság – mondja lapunknak Kántor, majd hozzáteszi: még megvárja az amerikai elnökválasztás kimenetelét, és ha ott Trump nyer Nagy-Britanniában pedig Jeremy Corbyn vagy Nigel Farage kerül hatalomra, akkor Új-Zélandra költözik.
Senki sem magyarázta el, milyen lesz az unión kívül
– A Brexit-szavazók számára a bevándorlás volt a legfontosabb téma. Sokan úgy érezték, nem helyes, hogy az ország nem szólhat bele abba: kik és hányan érkeznek. Korábban szinte egy politikus sem mert szembenézni ezzel a témával, attól tartva, hogy rasszizmussal vagy idegengyűlölettel vádolják – magyarázta lapunknak a Londonban élő Ross, aki a kilépésre szavazott. – Úgy vélik, hogy jobb lenne az országnak a Dél- és Kelet-Európát sújtó gazdasági problémák nélkül – fejti ki a 32 éves, kereskedelemben dolgozó férfi, aki bár örül a váratlan eredménynek, nyugtalanítja, hogy senki nem magyarázta el eddig, milyen lesz az unión kívüli élet. (K. I.)
