A temesvári családnak 1996-ban 0,8 százalékos esélye volt arra, hogy az amerikai zöldkártyalottón a hatmillió jelentkező közül éppen ők kapjanak majd letelepedési vízumot – mégis bejött. Az Egyesült Államokba kivándorolt magyar fiúnak, Meskó Zoltánnak még ennél is sokkal kisebb esélye volt, hogy európaiból sikeres amerikaifocista válhasson – ez is bejött. Az már csak a hab a tortán, hogy erről szimpatikus könyvet is írt.
És siker volt vagy kudarc? Mert Meskó a gyors egyetemi karrier után egyszer csak az egyik leghíresebb csapat, a bostoni New England Patriots rúgója lett, amivel rögtön a Super Bowlba is bejutott, ahol igaz, vesztettek, de végül mégiscsak négy NFL-szezon jutott neki.
A hagyományos magyar borúlátás szerint ez egy félig üres pohár esete lenne, Meskó szerint viszont jóval több, mint a félig teli pohár. Ennek megfelelően a könyve (amihez persze kellett a nemzeti sportos Bálint Mátyás sportújságíró kitartása és munkabírása is – ráadásul az NFL-zsargont is ő ültette át remekül magyarra) sajátosan magyar-amerikai fejlődésregény. Magyar annyira, hogy ismerős lehet az a helyzet, amikor egy család hatbőröndnyi cuccal kezd új életet valahol. Meskó Zoltán tízéves volt, amikor elhagyták Temesvárt, a család először New Yorkba, majd Ohio államba költözött, ő pedig sokáig csak az európai focit ismerte (főleg kapus volt és balszélső, amúgy a Barcelona a kedvenc csapata).
