Biden szólt arról is, hogy Ukrajnának az energiabiztonság megteremtéséhez még időre van szüksége, ugyanakkor erősebb helyzetben lenne, ha nem függne az orosz gázszállításoktól.
Vitalij Klicsko, az Ütés (UDAR) párt elnöke és frakcióvezetője a megbeszélésen sürgette, hogy az Egyesült Államok és Európa újabb és még keményebb szankciókat vezessen be Oroszországgal szemben, agressziója megfékezése érdekében. Szavai szerint ezeknek a szankcióknak a gazdaság minden területére ki kell terjedniük, hogy valóban „fájdalmasak" legyenek.
„Sajnos, az orosz vezetés csak az erőszak nyelvén ért" – jegyezte meg. Kifejtette ugyanakkor, hogy semmiféle szankció nem állítja meg Moszkvát, ha Ukrajna nem ad „erős és hatékony választ agressziójára". Szerinte ezért Kijevnek igen nagy szüksége van amerikai segítségre, hogy fegyveres erejét modern fegyverekkel és hadfelszerelésekkel láthassa el. Kifejezte továbbá meggyőződését, hogy Ukrajna destabilizálása érdekében Moszkva mindent megtesz az elnökválasztás ellehetetlenítéséért.
Biden látogatását megelőzően egy, az amerikai külügyminiszter, valamint orosz kollégája között folytatott telefonbeszélgetés azzal végződött, hogy a két külügyminiszter egymást okolta a kialakult helyzetért. A Kremlin szerint Szergej Lavrov arra biztatta Kerryt, gyakoroljon nyomást Kijevre, nehogy a „forrófejűek" véres konfliktust idézzenek elő. Az amerikai külügyminisztérium BBC által idézett beszámolója szerint azonban Kerry sürgette Oroszországot, hogy tegyen konkrét lépéseket a Genfi megállapodásban foglaltak érvényesítése érdekében, többek között szólítsa fel a szeparatistákat, hogy ürítsék ki az elfoglalt épületeket, és hagyják el az ellenőrző pontokat.
Az indulatok húsvétkor sem csillapodtak: egy oroszpárti csapatok által felügyelt, Szlovianszk közelében található ellenőrző pont közelében négy ember vesztette életét, miután lövöldözés alakult ki. A Moszkva által keményen elítélt támadásban állítólag egy felfegyverzett férfi támadt rá oroszbarát szeparatistákra. Kelet- Ukrajnában legalább kilenc város kormányzati épületeit tartják továbbra is megszállásuk alatt a szeparatista csapatok.
A genfi megállapodás egyre kevesebb reménnyel kecsegtet
John Kerry amerikai, Szergej Lavrov orosz és Andrij Descsica ukrán külügyminiszter, valamint Ca¬therine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a konfliktus megfékezését szolgáló közös lépésekben állapodott meg április 17-én, Genfben. A vártnál hosszabb, hétórás tárgyalás után elfogadott közlemény szerint minden félnek tartózkodnia kell az erőszaktól, a provokációtól, Ukrajnában fel kell oszlatni az összes illegális fegyveres csoportot, fel kell szabadítani a lázadók által elfoglalt középületeket, köztereket, a kormányellenes tiltakozók pedig – a súlyos bűncselekmények tetteseit kivéve – amnesztiát kapnak. Az intézkedéseket az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet felügyeli majd.
Kijev üzent Moszkvának
Kijev felszólította Moszkvát, hogy a genfi megállapodásokkal összhangban nyilvánosan határolja el magát a kelet-ukrajnai szakadároktól, akiktől a fegyverek azonnali beszolgáltatását, és a megszállt középületek elhagyását követelte.
Mivel a Moszkva-barát szakadároknak nincs támogatásuk a kelet-ukrajnai lakosok körében, Oroszország újabb és újabb módszereket talál ki a térség megingatására, mindenfajta provokációkat szervez és hajt végre – idézte kedden a kijevi média az ukrán külügyminisztérium közleményét.
„Az orosz titkosszolgálatok ellenőrzése alatt álló törvénytelen fegyveres csoportok folytatják az ország keleti részében a helyzet destabilizálására irányuló tevékenységüket, amivel alapot teremtenek az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió újabb szakaszának megkezdésére" - jelentette ki a tárca.
A külügyminisztérium ezért követeli, hogy az orosz fél a genfi egyezségben foglaltak alapján nyilvánosan határolódjon el a fegyveres szakadároktól és provokátoroktól, és szólítsa fel őket a fegyverletételre, továbbá a megszállt középületek szabaddá tételére, ítélje el a túszejtéseket, amelyek során újságírókat is foglyul ejtettek, valamint ítélje el a szakadárok által terjesztett idegengyűlöletet és az antiszemitizmust.
A tárca közleménye szerint az orosz külügyminisztérium és a Kreml befolyása alatt álló tömegtájékoztatási eszközök újabb „dezinformációs hullámot" gerjesztettek, hogy megtévesszék a nemzetközi közösséget a robbanékony kelet-ukrajnai helyzet valódi okaival kapcsolatosan.
Kijev ismételten leszögezte: nincs semmilyen bizonyíték arra, hogy a kijevi tüntetésekben aktív szerepet játszó, nacionalista szervezetnek, a Jobboldali Szektornak, köze lenne a Donyeck megyében lévő Szlovjanszknál múlt vasárnap történt, halálos áldozatokat is követelő lövöldözéshez. A tárca úgy ítéli meg, hogy az orosz fél alaptalan vádjaival saját aknamunkáját igyekszik elfedni.
A külügyminisztérium leszögezte, hogy Kijev pontosan tartja magát az Ukrajna, Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió diplomáciai vezetői között április 17-én Genfben létrejött négyoldalú megállapodáshoz, és azóta egy sor intézkedést tett ehhez igazodva, beleértve az erőszaktól való tartózkodást a fegyveres erők részéről, az alkotmányreform vitára bocsátását, valamint törekszik arra, hogy nagyobb önrendelkezést kapjanak a régiók.
Andrij Descsicja ukrán ügyvivő külügyminiszter a Twitter közösségi portálon arról tájékoztatott: Kijev diplomáciai jegyzéket küldött Moszkvának arról, hogy milyen lépéseket tesz az ukrán kormány a genfi megállapodások végrehajtása érdekében. Descsicja szerint, most Moszkvának kell számot adnia ugyanerről.
