„Átvertek, órákkal később pedig már a bordélyházban dolgoztam”
Mama-san, új lány érkezett! – mondta Shandra Woworuntu kísérője, miközben bekopogott egy New York-i lakás ajtaján. A riadt indonéz nő aznap landolt az Egyesült Államokban, és ekkor már tudta, hogy kísérője, Johnny nem az állásközvetítő ügynökség által ígért munkahelyre vitte, hanem eladta őt. „Órákkal később már a bordélyházban dolgoztam" – meséli lapunknak a tizenöt éve kezdődött történetet Woworuntu. Az Egyesült Államok Emberkereskedelemmel Foglalkozó Tanácsadó Testületének 39 éves tagja a szerencsének és határozottságának köszönheti, hogy nem szerepel statisztikai adatként a modern kori rabszolgaságról készített globális jelentés múlt héten megjelent, legfrissebb kiadásában.
|
| Shandra Woworuntut fél évig tartották rabszolgasorban |
A Global Slavery Index szerint világszerte 45,8 millió ember él rabszolgaságban. Woworuntu szerint ezeket a drámai számokat a szegénység csökkentésével és ismeretterjesztéssel lehetne mérsékelni. Hiszen 2001-ben ő is bedőlt az egyik legnagyobb indonéz munkaközvetítőnek, amikor szállodai munkát ajánlottak neki Chicagóban. A hároméves gyermekét akkor egyedül nevelő, pénzügyi diplomával rendelkező anya azt tervezte, hogy ötezer dolláros havi fizetés mellett elég lesz fél évet távol lennie.
„Fogalmam sem volt az emberkereskedelemről. Korábban csak a Közel-Keleten dolgozó, bántalmazott indonéz munkásokról hallottam, akik elvesztették az egyik kezüket, vagy megvakultak a fél szemükre" – meséli a New Yorkban élő nő, aki 24 évesen azért nézett amerikai lehetőségek után, mert az ázsiai gazdasági válságban elvesztette banki munkáját.
Akkor sem fogott gyanút, amikor a repülőgép New Yorkban, és nem Chicagóban landolt, majd Johnny elkérte az iratait. Akkor támadt rossz érzése, amikor a reptérről elhajtva autóból autóba ültették, miközben a sofőrök között pénzzel teli borítékok cseréltek gazdát. Végül egy bordélyházba szállították, s közel fél évet töltött a pokolban: a keleti part szállodáiban és kaszinóiban dolgozott. Az ázsiai emberkereskedők azt mondták, hogy 30 ezer dolláros tartozást kell törlesztenie.
Enni alig kapott, drogot annál többet. Nem sokkal karácsony előtt sikerült megszöknie. Mivel segített az amerikai hatóságoknak kézre keríteni a tetteseket, sokáig nem mehetett haza. A lánya 2004-ben költözött hozzá. Tíz évvel később megalapította a Mentari civil szervezetet. Túlélőknek segítenek, és ismeretterjesztést végeznek Indonéziában. Shandra férjhez ment, született még egy gyermeke, és beszámolója során többször is elneveti magát a telefonban. „Boldog vagyok. Ez már a múlt. De meg akarom osztani a tapasztalataimat, mert a modern kori rabszolgaság létezik, a világ minden pontján, még Magyarországon is."
