Virágzik Európában a rabszolga-kereskedelem
Nem az elkövetőket büntető és az áldozatok jogait védő jogszabályokkal, hanem azok végrehajtásával van gond – véli egy, az emberkereskedelem ügyével foglalkozó európai parlamenti jelentés szerzője. Az Európa felé tartó menekülthullám csak súlyosbítja a problémát: nagy nyereséggel kecsegtető üzletet kínál mind az embercsempészeknek, mind az emberkereskedőknek, akik között az élmezőnyben szerepelnek a magyarok.
Az áldozatok és a gyanúsítottak száma egyaránt nőtt az elmúlt években, és feltételezhető, hogy a menekültválság miatt csak tovább emelkedett – áll a statisztikákban. Az Európai Unión belüli emberkereskedelem valódi méreteit azonban lehetetlen megbecsülni, mert az gyakran összefonódik egyéb bűncselekményekkel. A rendelkezésre álló hivatalos adatok 7-8 ezer felderített esetről adnak számot, de a valóság ennek a többszöröse lehet. A kizsákmányoltak és az elkövetők háromnegyede uniós állampolgár, a szexuális szolgáltatásokra kényszerített nők többsége pedig közép- és kelet-európai.
|
Embercsempészeket fognak el egy tavaly őszi akcióban az M1-es autópályán
Veres Viktor / Népszabadság |
Magyarország előkelő helyen szerepel azon a tavalyi listán, amelyen az emberkereskedők származási országait rangsorolják. Az Europol 2015-ös jelentése szerint Bulgáriával és Romániával, valamint az EU-n kívüli Nigériával vezetjük a mezőnyt. A főbb célállomások között Ausztriát, Belgiumot, Franciaországot, Görögországot, Hollandiát, Olaszországot, Spanyolországot és Svájcot említi az EU-államok rendőrségi együttműködését koordináló ügynökség. Ezekben az országokban az olcsó szexuális szolgáltatásokra és a fizikai erőt igénylő munkákra is nagy a kereslet, amelyet sok esetben az emberkereskedő bűnbandák elégítenek ki. Az Europol szerint Magyarország arra is jó példa, hogy egy ország egyszerre lehet küldő, tranzit- és fogadó állomás is.
Európában annak ellenére virágzik az emberkereskedelem, hogy egy sor uniós jogszabály kötelezi a tagállamokat a megelőzésére, felszámolására és az áldozatok védelmére. Ezeknek a végrehajtásáról már tavaly be kellett volna számolnia a törvények betartatásáért felelős Európai Bizottságnak. A mulasztást a szemére veti egy friss európai parlamenti jelentés is, amelyet a jövő heti strasbourgi ülésén vitat meg és várhatóan el is fogad a képviselő-testület.
„A kormányoknak többet kell tenniük az emberkereskedelem áldozatainak, különösen a nők megvédelmezéséért” – nyilatkozta lapunknak Catherine Bearder brit liberális EP-képviselő, az emberkereskedelem megelőzéséről és felszámolását célzó 2011-es uniós irányelv teljesítéséről szóló jelentés szerzője. Bearder szerint az EU-nak megvannak a megfelelő jogszabályai, csak éppen a végrehajtásuk nem tökéletes. Előírás például, hogy a bajból kimentett áldozatoknak szállást, egészségügyi ellátást, jogsegélyt és legalább 30 napos felépülési időt kell biztosítani. Ezzel szemben sokszor úgy kezelik őket, mint a bűnözőket. Bearder szükségesnek tartja a nyomozók, a rendőrök, az igazságszolgáltatásban dolgozók, az egészségügyi alkalmazottak és a szociális munkások felkészítését, képzését, hogy képesek legyenek azonosítani és megfelelő segítségben részesíteni az emberkereskedők áldozatait. „Ezek az emberek a modern kori rabszolga-kereskedelem tárgyai, megveszik, eladják, kizsákmányolják őket. Megérdemlik, hogy igazságot szolgáltassanak nekik, és megkapják az őket megillető törődést és együttérzést” – fejtette ki a brit képviselő.
A brüsszeli bizottság egyébként az elmúlt hónapokban a migránsválság kezelésére elkülönített közösségi forrásokból ajánlott pénzügyi segítséget az Afrikából induló embercsempészet és emberkereskedelem megfékezésére. Nigernek például hatmillió eurót biztosít az ilyen hálózatok felszámolását szolgáló nyomozó csoportok létrehozására, a nyugat-afrikai országok gazdasági együttműködési szervezetének pedig ugyanilyen céllal a rendőrségi adatok megosztására és kezelésére ad ötmillió eurót.
