A pápával búcsúzik Peresz

A kilencvenegy éves izraeli államfőt hét évre választották meg, egy elnöki periódusra a kneszetben. Izrael parlamenti rendszerű köztársaság, ahol a politika irányítása a kormányfő kezében van, az államfő pedig csak jelképe az államnak. Ahogy ezt Peresz Oslóban mondta: „Az én dolgom az, hogy szolgáljak, nem az, hogy kormányozzak. Hálás vagyok azért, hogy szolgálhatok”. Feltehetőleg azért bukkanhatott fel a hír, hogy Netanjahu „újragondolná” az izraeli elnöki hivatalt, mert Peresz valóban intézménnyé tette azt. Elődje, az iráni születésű Mose Kacav meglehetősen színtelen Likud-politikus volt, akit Netanjahu éppen szürkesége miatt helyezett pozícióba, azzal, hogy ezzel a keleti zsidók képviseletét is megerősíti az államban. Kacav aztán súlyosan lejáratta önmagát, pártját és az országot is, amikor kiderültek erőszakoskodásai munkatársnőivel. Kacav távozott, s börtönbe került.

Peresz, aki az alapítók nemzedékének utolsó aktív tagja, rangot adott a hivatalnak. Netanjahunak ebből nyilván elege lett. A kormányfő egy olyan hatalmi centrumot akart, amelyben egyedül ő van jelen. A felzúdulás, s benne Peresz határozott elutasítása akadályozhatta meg végül, hogy megvalósítsa a hat hónapos, elnök nélküli átmeneti időszakot, amelyben egyedül ő képviselné az államot. A lelépő elnök eközben nyilvánvalóvá tette, csak a hivatalból távozik, a politikából nem.

A júniusi elnökválasztásra már többen is bejelentkeztek. Netanjahu a posztot eredetileg régi pártbeli társának, a 74 éves Reuven Rivlinnek, a kneszet korábbi elnökének ígérte. Közben azonban felbukkant egy másik Likud-jelölt is. Az 56 éves tunéziai születésű Szilvan Salom több miniszteri posztot is betöltött már, nemrég azonban őt is erőszakoskodással vádolták meg. A jól értesült Jerusalem Post úgy tudja, Netanjahu már inkább őt támogatja. A baloldal jelöltje az iraki születésű Benjamin Ben-Eliezer. A 78 éves volt tábornok és miniszter kiváló arab kapcsolatairól ismert. „Gyakorlatom van abban, hogyan változtassak baráttá egy ellenséget” – nyilatkozta az AP-nek. Bejelentette indulását Dalia Dorner, a legfelsőbb bíróság nyugalmazott elnöknője és Dan Schechtman, a haifai Technion Műegyetem professzora. A vegyész 2011-ben kémiai Nobel-díjat kapott. Miután bejelentette, hogy jelölteti magát, interjút adott az izraeli televíziónak, ahol a politikában való járatlanságát firtatta a riporter. A tapasztalatok hiánya nem jelenti azt, hogy ne lenne távlatos elképzelése a pozícióról. Azóta vágyik arra, hogy elnök legyen, amióta cionistának tudja magát – mondta a Nobel-díjas.