Az ukrán válság és Oroszország abban játszott szerepe az egyik központi témája az észak-atlanti csúcsnak, amelynek vendégeként Porosenko külön is tárgyalt az amerikai és a francia elnökkel, valamint a brit, a német és az olasz kormányfővel. A Fehér Ház erről kiadott közleménye szerint a nyugati vezetők egyetértettek abban, hogy a szeparatista lázadók támogatásával vádolt Oroszországnak nagyobb árat kell fizetnie Ukrajna szuverenitásának és területi egységének megsértéséért.
A megfogalmazás arra utal, hogy – bár Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán meghirdetett rendezési tervével nőttek a konfliktus megfékezésének esélyei – az USA további Moszkva-ellenes korlátozásokat jelent be, és a terveknek megfelelően szigoríthatják az Európai Unió büntetőintézkedéseit is.
Újrafogalmazzák Moszkva és a NATO kapcsolatát
A házigazda brit miniszterelnök, David Cameron szorgalmazta, hogy növeljék a Moszkvára gyakorolt nyomást, ha az nem állítja le Ukrajnában az „elfogadhatatlan hadműveleteket". Francois Hollande francia elnök viszont azt mondta, hogy az újabb szankciók „a következő órák eseményeitől függenek". Megerősítette azt is, hogy Párizs nem felmondta, hanem csak felfüggesztette a Mistral helikopterhordozókról Moszkvával kötött szerződését, és végrehajtásának feltétele az ukrajnai tűzszünet, a válság politikai rendezése.
|
Petro Porosenko ukrán elnök (balra) és David Cameron brit miniszterelnök
Rebecca Naden / Reuters |
Moszkva és a szövetség kapcsolatainak újrafogalmazásáról is szól tehát a NATO-csúcs, és ezt Anders Fogh Rasmussen főtitkár is megerősítette. Bár a gyakorlati együttműködést a Krím orosz bekebelezése után leállították Oroszországgal, a politikai és a diplomáciai csatornák nyitva maradtak – jelentette ki. A tisztéből hamarosan távozó politikus azt mondta, hogy „drámaian megváltozott a biztonsági környezet", és Ukrajna elleni orosz támadásról beszélt.
A rendezési törekvésekről támogatólag szólt, de hangoztatta: Oroszország még mindig destabilizálja a helyzetet Ukrajnában, és felszólította Moszkvát, hogy vonja ki onnan csapatait, állítsa le a felkelők támogatását és szüntesse be a Krím jogellenes elfoglalását. A NATO egyik név nélkül nyilatkozó tisztje azt mondta, hogy több ezer orosz katona és tankok százai vannak Ukrajnában.
Ukrajna különleges partner lenne
Kijev számára a csúcs nagy kérdése az, hogy mennyire sikerül szorosabbra fűznie kapcsolatait a NATO-val. Ukrajna az elmúlt napokban többször is jelezte, hogy semlegességének feladására készül, és kéri felvételét a szövetségbe, de legalábbis különleges partneri státuszt remél. A NATO részéről azt hangoztatják, hogy a kapu nyitva áll azok előtt az országok előtt, amelyek teljesítik a csatlakozás feltételeit és hozzá tudnak járulni a közös biztonsághoz. Legutóbb a walesi csúcs előtti, tallinni látogatásán Barack Obama amerikai elnök beszélt erről, ami arra utalhat, hogy – ha távlatokban is – a legnagyobb készséget Washington mutatja Kijev felvételére.
Moszkva azonban határozottan ellenzi ezt, Ukrajnát mindenképpen katonai tömbön kívüli országként akarja látni, és nem titkolja: az ottani válság rendezésének ez az egyik feltétele. Így valószínű, hogy a szövetség – bár Newportban is támogatásáról biztosította Ukrajnát – csak óvatos közeledést tesz lehetővé. Hiába szeretné például Kijev, hogy fegyverszállításokkal is segítsék a szeparatisták elleni harcát, erre – mint azt Rasmussen is közölte – legfeljebb a tagországoktól számíthat. Maga a szervezet nem áll készen ilyen lépésre, viszont várható tőle egy 12 millió eurós alap létrehozása, amely az ukrán katonai logisztika, a parancsnoki irányítási rendszer és az informatikai biztonság fejlesztését szolgálná.
A szövetség az új helyzetben elsősorban saját területének védelmét erősítené a keleti határain. Tekintettel kell lennie tagjainak, mindenekelőtt a balti államoknak arra az aggodalmára, hogy Moszkva – miután az orosz anyanyelvűek érdekeire hivatkozva avatkozott be az ukrajnai válságba – hasonló forgatókönyv alapján velük szemben is felléphet. Állandó támaszpontokat – részben azok költségei és ugyancsak az orosz fenntartások miatt – nem hoznak létre Kelet-Európában, de olyan előretolt, szükség esetén használható bázisokat azonban igen, amelyek egy szupergyors reagálású erő céljait szolgálnák. Az erről szóló döntés pénteken várható.
Obama és Cameron szembeszáll a terroristákkal
Az iszlám szélsőségesek fenyegetésével kapcsolatban Obama és Cameron a The Times londoni napilapban megjelent közös cikkében hangsúlyozta, hogy az USA és Nagy-Britannia „fáradhatatlan eltökéltséggel" száll szembe az Iszlám Állam (IS) szélsőséges szunnita szervezettel Irakban és Szíriában.
A két ország nem hagyja megfélemlíteni magát a „barbár gyilkosoktól, akik két amerikai állampolgárt kivégeztek, és azzal fenyegetőznek, hogy hasonló sorsra juttatnak egy brit állampolgárt is" – írták. Az elemzések azt nem tartják valószínűnek, hogy az afganisztáni szerepvállalását hamarosan lezáró, és a saját szerepét is újraértelmező NATO szövetségként bekapcsolódik a terrorszervezet megfékezésére indított légi csapásokba, egyes tagállamai – például Nagy-Britannia és Franciaország – azonban megtehetik ezt.
