A kutatók állítják, hogy a helyi konfliktus eredete és lényege a diktatúra elleni állampolgári harc volt, s ez alakult át szinte világpolitikai küzdelemmé. Az IS idegen elem a szíriai közegben. Vezetői az iraki Szaddam-rezsim volt funkcionáriusai, afgánok, pakisztániak. Katonai erejének jó része külföldi, köztük sok oroszországi muzulmán, a szíriaiak legalul vannak. Az IS a rendszer terméke és közvetett szövetségese a világi és mérsékelt iszlám erők elleni harcban – mondták.
Az Iszlám Államot egyfajta világvége-elképzelés vezérli, a kutatók legalábbis ezzel magyarázták a terrorszervezet harcosainak szélsőséges embertelenségét, a mindent letaposó brutalitásukat. Szunniták, de nem képviselik a szíriai szunnita többséget. Példaként említették, hogy nemrég az IS kiirtott egy egész szunnita kelet-szíriai törzset, csak azért, mert az riválisukkal, az al-Kaidának hűségesküt tevő an-Nuszra Fronttal kötött szövetséget.
A szunnita szélsőségesek profik a megfélemlítésben, így fennáll a veszély – mondták a felszólalók –, hogy az idő múlásával hatni kezdhet az agymosás, amelyet az ellenőrzött terület lakói felett gyakorolnak. A terrorról készített videóik is erre szolgálnak. Jahja al-Abdullah, aki most a CEU-n tanul, elmesélte, az IS mindenkit ellenőriz, számon tartják az emberek viselkedését, a kapcsolataikat, és feljegyzik a gondolataikat is. Az indoktrináció jegyében szigorú magatartási, viselkedési és öltözködési kódexet kényszerítenek az emberekre, a kezükbe kerülő gyerekeket ötéves korukban kezdik el kiképezni.
|
| Fotó: Khalil Ashawi / Reuters |
Abdullah egyébként úgy látja, hogy a szunnita szélsőségesek most kísérletet tesznek a szíriaiak megnyerésére, mosolyoffenzívát indítottak, de azok az emberek, akiket a Keleti pályaudvarnál láttunk, jórészt az IS területéről menekültek Európába. Ez látszott rajtuk, viselkedésükön, a rájuk kényszerített külsőségeken – állították a szakértők.
A CEU egyik kutatója szerint Szíriában egyszerre látunk világpolitikai, regionális és helyi háborút. A helyzet kulcsa a nagyhatalmaknál van. Ha az oroszok és amerikaiak képesek lennének megállapodni a háború befejezéséről, nyomást gyakorolhatnának regionális szövetségeseikre: Törökországra, Szaúd-Arábiára, Iránra. A határok lezárása és ellenőrzése, a fegyver, ember- és pénzcsatornák lezárása megállíthatná a vérontást – vélekedtek. Egyikük pesszimista vélekedése szerint erre csak egy új amerikai elnök lesz majd képes. Ami az oroszok katonai beavatkozását illeti, ők nem kifejezetten az IS ellen harcolnak, hanem az irániakkal együtt szövetségesüket, Aszadot és rendszerét akarják megmenteni.
Nem örökre
A szíriai felkelés az ország déli csücskében egy Deraa nevű városban kezdődött. Itt voltak az első békés felvonulások. A békés jelleg nem tartott sokáig – a rezsim már a kezdet kezdetén belelövetett a demokráciát követelő tüntető tömegbe. Innen érkezett Maan abu Lajla. A 25 éves fiatalember most Bicskén lakik, arra vár, hogy megkapja a menekültstátuszt a magyar hatóságoktól. Elmesélte vándorlásait, próbálkozását, hogy valahol munkát, békességet találjon. Azért nem követte a többiek szokásos útját nyugatabbra, mert végre szabálykövető akart lenni, visszaszerezni az emberségét, méltóságát. Maan az év elején döntötte el, hogy Európába jön. Korábban egy pénzügyi főiskolán tanult Damaszkuszban, könyvelő lett. A deraai lázadás elsöprése után 20011–2013-ban Szíria különböző helyein élt, majd 2013-tól Jordániában volt menekült. Megmutatta a papírját, amelyet az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától (UNHCR) kapott. A dokumentum szerint ez nem jogosítja fel letelepedésre, munkavállalásra Jordániában. Akit rajtakaptak a jordániai hatóságok feketemunkán – kitoloncolták. Ez történt a testvérével is. Egyre nehezebb volt ott élni. Az ENSZ élelmezési programjától eleinte havi 24 jordániai dinárt (egy dinár nagyjából 1,25 euró) kaptak, tavaly azonban az összeget 12-re csökkentették, és elvették tőlük az ingyenes orvosi ellátást is.
Lajla 2015-ben döntött úgy, hogy elindul, de az útlevele lejárt, Ammánban pedig bezárták a szír nagykövetséget. Valami trükkel – amelyről nem beszélt –, rengeteg pénzért a bahreini szír nagykövetséggel hosszabbíttatta meg. Visszament Szíriába. Az út korábban hat órába telt a török határig, ezúttal 24 óra volt. Át kellett autóznia a szíriai sivatagon, a kormány területein, az IS és az ellenzék által ellenőrzött részeken. Törökországban Izmirbe került.
|
| Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Azt mondja, az autózás veszélyesebb volt, mint a tengeri átkelés gumicsónakon, az embercsempészek ugyanis életveszélyesen vezetnek. A téli utazás a gumicsónakon csak azért annyira kockázatos – magyarázta –, mert az emberek könnyen pánikba esnek, és a csónak felborul. Tavasszal a görög–macedón határ már nem volt nyitva – a zöldhatáron kellett átmenni. Nagyon hideg volt. A magyar zöldhatár is félelmetes emlék számára, és nem csak a fagy miatt.
Lajla családja szétszóródott. A szülei Szíriában maradtak, a fivére Franciaországban él, a nővére Jordániában. Amikor átjutott a határon, feladta magát a rendőrségen. Nem akart bujkálni többet, vissza akarta szerezni a Szíriában elveszített emberi méltóságát. Elhatározta, itt marad és megpróbál tanulni. Megkérdeztem, milyennek látja az esélyeit. Jónak – válaszolta bizakodva. Filmes újságírónak szeretne tanulni. És megpróbálkozik a magyar nyelv megtanulásával is. A kérdésre, hogy miért épp Magyarországot választotta, azt mondta, úgy látja, itt az életforma és a magyar nép is hasonló a szíriaihoz. De nem marad nálunk örökre. „Mindenképpen hazamegyek, Szíriának szüksége van az embereire, különösen a diplomásokra” – mondta Lajla.
