galéria megtekintése

Moszkva megfelelő választ ígér a nyugati szankciókra

Az írás a Népszabadság
2014. 03. 14. számában
jelent meg.

Munkatársunktól
Népszabadság

Minden eddiginél keményebben nyilatkozott az ukrajnai válságról Angela Merkel, és Brüsszelben is körvonalazódnak az első büntetőintézkedések Oroszország ellen.

Agressziónak minősíti és elítéli a Krím félsziget orosz invázióját az Európai Parlament (EP) tegnap elfogadott határozata. A dokumentum egyebek között felszólítja Moszkvát, hogy haladéktalanul vonja ki csapatait Ukrajna területéről, és arra figyelmeztet, hogy az orosz lépések az Európai Unió biztonságát is fenyegetik. Az EP törvénysértőnek nevezte a hét végi krími népszavazást, amelynek tétje, hogy az Ukrajnához tartozó autonóm köztársaság Oroszországhoz csatlakozik-e.

Az eddiginél keményebben nyilatkozott az ukrajnai válságról Angela Merkel is. A német kancellár kijelentette: Ukrajna területi épségét nem lehet megkérdőjelezni, Oroszország a nemzetközi stabilitást veszélyezteti, és azt kockáztatja, hogy súlyos gazdasági és politikai kár éri. A politikus azokra a büntetőintézkedésekre célzott, amelyek – a Reuters értesülése szerint – már körvonalazódtak Brüsszelben, és néhányat közülük már hétfőn, a krími referendum után életbe léptethetnek. Az első intézkedések között lehet az ukrajnai helyzetért felelősnek tartott orosz politikusok uniós beutazásának tilalma és vagyonuk befagyasztása. Újra szankciókkal fenyegetőzött Barack Obama amerikai elnök is. Oroszországnak sokba fog kerülni, ha nem változtat Ukrajna-politikáján – mondta, miután Washingtonban Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnökkel tárgyalt.

Moszkva viszont a jelek szerint nem készül visszalépni. Újabb, 8500 katonát megmozgató hadgyakorlatot kezdett az ukrán határ közelében, Alekszej Lihacsov gazdasági miniszterhelyettes közölte, hogy a nyugati szankciókra „szimmetrikus” intézkedésekkel reagálnak, Dmitrij Rogozin miniszterelnök-helyettes pedig a fő orosz iparvállalatok vezetőivel tanácskozta meg, milyen választ adhatnak a nyugati lépésekre.

 

Vlagyimir Putyin államfő, aki tegnap a nemzetbiztonsági tanács tagjaival is tárgyalt az orosz–ukrán viszonyról, azt hangoztatta, hogy az ukrajnai válságot nem Moszkva okozta, hanem csak „belevonták” az ottani eseményekbe. Az elnök egyébként egy eddig nem hangoztatott véleményt is kifejtett, alighanem azoknak címezve, akik alkotmánysértőnek minősítik a krími függetlenségi népszavazást. Musztafa Dzsemiljev, a referendumot ellenző krími tatárok egyik tekintélyes vezetője elmondta: moszkvai telefonbeszélgetésükkor Putyin utalt arra, hogy annak idején Ukrajna függetlenné válása nem felelt meg a szovjet normáknak, a Szovjetunióból való kiválás rögzített szabályainak.

Az Ukrajnához tartozás mellett tüntettek tegnap Szimferopolban, de az ő szavukra nem figyelnek Moszkvában
Az Ukrajnához tartozás mellett tüntettek tegnap Szimferopolban, de az ő szavukra nem figyelnek Moszkvában
Vasily Fedosenko / Reuters

Az ukrán parlament azt szeretné, ha a krími helyzettel haladéktalanul foglalkozna az ENSZ is. Egy tegnapi határozatukban ezt kérik a világszervezettől, egy másikban pedig kiállnak az ország európai integrációja mellett. Ezt Jacenyuk is megerősítette, szerinte már a jövő héten aláírhatják az Európai Unió és Kijev társulási szerződésének politikai részét. A honatyák arról is döntöttek, hogy újra megalakítják a 2000-ben Leonyid Kucsma elnök által megszüntetett nemzeti gárdát. A legfeljebb hatvanezer fős fegyveres testületet a belügyi erőkre alapozva hozzák létre, feladata pedig egyebek közt az állampolgárok, az állam, a határok és a közrend védelme, a terrorizmus megakadályozása, a törvénytelen fegyveres szervezetek elleni fellépés lesz.

A Krímben zajlik a hét végi népszavazás előkészítése. Eredmények hétfőre várhatók – mondta Mihail Malisev, az ezzel foglalkozó bizottság vezetője, aki azt is közölte, hogy több mint másfél millió ember adhatja le a voksát. Szerinte nincs értelme az EBESZ-től is megfigyelőket kérni, hiszen a szervezet eleve nem tartja legitimnek a referendumot. Ott lesz viszont a Krímben a népszavazás alatt a moszkvai parlament mintegy harminc képviselője is – közölte Nyikolaj Valujev, a nehézsúlyú ökölvívóból lett orosz honatya.

Steinmeier: Moszkva el akarja szakítani a Krímet

Elszakítani a Krímet Ukrajnától, és kitérni a félsziget körüli válság rendezését célzó nemzetközi diplomáciai kísérletek elől – így jellemezte Oroszország viselkedését Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter, miután csütörtökön Budapesten tárgyalt a visegrádi országok (V4) külügyminisztereivel.

A budapesti egyeztetést kezdeményező Steinmeier a találkozó után azt mondta: kevés reményt lát az orosz magatartás megváltozására. A március 16-ra kiírt krími népszavazást, ami a félsziget Orosz Föderációhoz való csatlakozásáról dönt, nemzetközi jogilag elfogadhatatlannak nevezte.

A német szociáldemokrata politikus elzárkózott annak részletezésétől, hogy az Európai Unió milyen szankciókat léptetne életbe, ha Oroszország magába olvasztaná a Krímet. Mint mondta, az EU teljes mértékben osztja a visegrádi négyek aggodalmait, melyek szerint Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország nemzetgazdasága szenvedné meg legjobban a Moszkvával szembeni büntetőintézkedéseket. Ez utóbbiakról, illetve a V4-nek nyújtandó uniós segítségről jövő hétfőn tanácskoznak az EU 28 tagállamának külügyminiszterei, akik továbbra is egységes álláspontra törekednek. – Tűzveszély és egy új szakadék fenyeget – mondta, hogy milyen irányba mutat az orosz politika.

A vendéglátó Martonyi János külügyminiszter szerint a V4-ek álláspontja a német megközelítéssel teljesen azonos. Lapunk kérdésére Steinmeier azt mondta: a volt ukrán államfő, Viktor Janukovics távozásával ugyan kiesett a február végén Kijevben a német, a lengyel és a francia külügyminiszter közvetítésével született egyezség egyik pillére, de az alapelvek továbbra is aktuálisak és érvényesek.

Így az, hogy Ukrajnában minden politikai felet magába foglaló átmeneti kormány alakuljon, kezdjék el egy új alkotmány kidolgozását, derítsék fel a Kijevben és más városokban elkövetett gyilkosságok felelőseit, továbbá fegyverezzék le a lőfegyverekhez jutott csoportosulásokat. (D. A.)

Firtast az FBI-nak tartóztatták le

Ausztriában letartóztatták Dmitro Firtas ukrán üzletembert, de a bécsi hatóságok azt hangoztatják, hogy az intézkedésnek nincs köze sem az ukrajnai eseményekhez, sem azokhoz a nyugati szankciókhoz, amelyekkel a szovjet utódállam helyzetének destabilizálásáért felelősnek tartott személyeket akarják büntetni. Az egyik leggazdagabb ukrán üzletember elfogásával az FBI-nak segítettek, az amerikai Szövetségi Nyomozóiroda ugyanis már 2006 óta folytat vizsgálatot ellene korrupció és bűnszövetkezet alapításának vádjával – közölték Bécsben.

A 48 éves Firtas, aki a felszámolás alatt álló EMFESZ gázkereskedő cég révén Magyarországon is érdekelt, a gázüzlet mellett vegyipari, banki, valamint sajtóvállalkozásokkal is rendelkezik, és szoros szálak fűzik Oroszországhoz. Jelentős politikai befolyásra is szert tett, különösen a február végén elűzött Viktor Janukovics elnöksége alatt. Ugyanakkor – mint a Newsru.com orosz internetes hírportál rámutat – azok közé az ukrán oligarchák közé tartozik, akik gyorsan átálltak az új kijevi hatalom oldalára. Sőt olyan feltételezés is létezik, hogy Janukovics leváltása voltaképpen neki, illetve a leggazdagabb ukrán üzletember, a volt elnök fő támogatójának tartott Rinat Ahmetov befolyása alatt álló parlamenti képviselőknek köszönhető. Az ukrán belügyminisztérium mindenesetre közölte: ők semmilyen csatornán keresztül nem adtak ki körözést Firtas ellen. (Híröszszefoglalónk)

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.