Az IDF két hete indított hadműveletet a Gázai övezet ellen, válaszul a palesztin szélsőségesek Izraelt célzó rakétáira. A Protective Edge néven futó hadművelet légicsapásokkal vette kezdetét, de csütörtökön Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök zöld jelzést adott a szárazföldi offenzíva előtt is, ami után az IDF egységei benyomultak a palesztin földsávra.
|
Támadás után a gázai al-Aksza kórházban
Ibraheem Abu Mustafa / Reuters |
A Gázai övezetben kitört harcok során eddig 27 izraeli katona esett el, a palesztin áldozatok száma pedig a gázai egészségügyi minisztérium szerint 609-nél jár. Egyharmaduk nő és gyerek. Izrael amerikai nagykövete, Ron Dermer ennek kapcsán elejtett egy enyhén szólva visszatetsző megjegyzést, amely szerit az IDF-nek Nobel-békedíjat kellene kapnia azért az „elképzelhetetlen visszafogottságért", amelyet a Gázai övezetben tanúsít. A politikus – írja a Times of Israel – a Christians United for Israel nevű szervezet washingtoni csúcsán nyilatkozott így.
Ami Sault illeti, érte az IDF ütközetben eltűntekkel és háborús foglyokkal foglalkozó (MIA-POW) egységei fognak kutatóakciót indítani, hogy kiderítsék, milyen bizonyítékok utalnak Saul elfogására, az őrmester hol lehet és mi van vele. Ez a hadművelet Lior Lotan ezredes, a MIA-POW egységek korábbi vezetője szerint órákat, sőt, napokat is igénybe vehet amellett, hogy döntően befolyásolja a harctéri cselekményeket is. Ha nem találják meg, Saul kiszabadítása évekbe telhet, a Hamász pedig keményen alkuszik. A 2006-ban túszul ejtett izraeli tizedes, Gilad Salit öt évvel később, több mint ezer palesztin fogoly elengedése fejében nyerte vissza a szabadságát.
|
A Hamász szereti lakóházakban elrejteni az arzenálját. Az ezek ellen indított légitámadásokról az izraeliek mindig előre szólnak
Mohammed Salem / Reuters |
A Protective Edge keretében elindított izraeli szárazföldi offenzíva fő célja a Hamász csempészetre és merényletek elindítására használt alagúthálózatának a felszámolása. Azok a Hamász-aktivisták, akik 2006. június 25-én Salitot elkapták, egy alagúton keresztül hatoltak be Izrael területére.
A Hamász és a másik palesztin szélsőséges szervezet, az Iszlám Dzsihád kedden egyébként ötórás humanitárius tűzszünetet kért Izraeltől, de a Háárecnek egy izraeli tisztségviselő úgy nyilatkozott, hogy tűzszünet egyelőre nem lesz. A szadzsahíjai vérengzés sérültjeinek az ellátása miatt a Vöröskeresztnek vasárnap sikerült rávennie egy háromórás humanitárius tűzszünetre a két felet, de ezt a palesztin szélsőségesek egy óra múltán megszegték. Izraelben kedden még a kormány leginkább a béke felé hajló tagja, Cipi Livni igazságügyi miniszter is azt mondta, hogy tűzszünetre a jelenlegi helyzetben nincs esély.
|
Az izraeli hadseregnek rengeteg drónja repül a Gázai övezet felett
Amir Cohen / Reuters |
A diplomáciai erőfeszítések ettől a reménytelenségtől függetlenül folynak tovább. Ban Ki Mun ENSZ főtitkár kedden Tel-Avivban Netanjahuval tárgyalt, elítélte a Hamász rakétatámadásait és azt is, hogy a palesztin szélsőségesek lakóházakat és polgári személyeket használnak pajzsként, de azt mondta, a két félnek szóba kell állnia egymással. John Kerry amerikai külügyminiszter eközben Kairóban az egyiptomi kollégájával, Szameh Sukrival és Abdel Fattah el-Sziszi elnökkel egyeztetett. Szerinte csak az az Egyiptom által összeállított javaslat lehet bármiféle gázai tűzszünet alapja, amelyet a Hamász elutasított. Ebben a konfliktusban a Hamász az agresszor. Izrael ostrom alatt áll – tette hozzá az amerikai külügyminiszter, aki beszélt arról is, hogy Izraelnek ugyan joga van az önvédelemhez, de ennek a következményei az Egyesült Államokat is aggasztják.
