galéria megtekintése

„A halál van mindenütt”

5 komment


Miklós Gábor

Öt éve kezdődött az arab tavasznak nevezett társadalmi vihar, amely megdöntött három diktatúrát és véres polgárháborúba süllyesztette Szíriát. A világ felfigyelt az arab országokat kínzó belső problémákra, de ezekből egy sem oldódott meg a tüntetések, felkelések nyomán. Az Európába idén érkezett menekültek száma közben átlépte az egymilliót.

2010. december 17-én gyújtotta fel magát egy poros közép-tunéziai kisvárosban, Szidi Búzidban egy 27 éves férfi. Mohamed Buazizinek elege lett mindenből. A városháza előtt hajtotta végre tettét, amelynek következtében pár hét múlva meghalt. Előzőleg egy városi felügyelő elkobozta a kézikocsit, amelyről zöldséget árult az utcán. Nem először történt ez vele, s megelégelte, hogy kenőpénzzel ­érje el, folytathassa az üzletét. Főiskolát végzett munkanélküli volt, mint oly sokan.

Buazizi példáját rengetegen követték. Az önégetés szinte járvánnyá lett, s a sorozatos tüntetések ­Szaúd-Arábiáig kergették Zin El-Abidin Ben Alit, az országot családi vagyonként kezelő despota elnököt. A példa átragadt a többi arab államra: Egyiptomban alig egy hónap kellett ahhoz, hogy Hoszni Mubarak (szintén „örökös") államfő megbukjon.

A líbiai felkelés, polgárháború tovább tartott, véresebb volt, s Moammer Kadhafi meggyilkolásával végződött. Jemenben is az államfő elűzéséhez vezettek a demonstrációk, utcai harcok. Tüntettek Marokkóban is, de ott a monarchia megoldotta a helyzetet, ahogy Algériában sem kívánták vissza a korábbi polgárháborút. Bahreinben a szaúdi intervenció védte meg a szunnita királyságot a síita többségtől.

 
Mohamed Buazizi féltestvére fivére képével. Felesleges áldozat? Fotó: REUTERS – Louafi Larbi
Louafi Larbi / Reuters

Az arab tavaszból Szíriában lett több mint 250 ezer halottat köve­telő, milliókat külföldre űző „iszlamista tél". A korábbi spontán népmozgalom, a korrupt, megkövesedett oligarchikus rendszerek elleni tüntetések, a Facebookon szerveződő ifjúsági tiltakozások ebben a közel-keleti országban nem tudtak győzni. Sőt romba döntötték, civilizációját, ősi örökségét jórészt elpusztították, kérdésessé tették az állam létét is.

Az, hogy öt éve a huszonéves zöldségkereskedő önpusztító tette ilyen vihart kavart, jelzi: az arab világ mély válságban kínlódik. Gyakorlatilag egyetlen olyan állam sem volt, ahol a vezetőket tisztességes, demokratikus módon választották volna. A brutalitás különböző szintjén álló diktatúrák többsége valamilyen módon kötődött ugyan a Nyugathoz, de a nyugati eszméket visszautasította. A tüntetések, felkelések viszont arra utaltak: e társadalmakban jelen van a demokrácia vágya. Az internet és a mobilkommunikáció új eszközöket adott az elégedetleneknek, a spontán szerveződéseknek.

Kiderült azonban, hogy a társadalmakban a demokratikus modell hívei mellett ott vannak a külön­böző szélsőséges iszlám mozgalmakat, a dzsihadista terror erői is. Szíriában ők tűnnek erősebbnek.

Tunézia talán az ellenpélda. Az arab tavaszt kirobbantó észak-afrikai országban működnek a demokratikus intézmények. Igaz, jelen van a szélsőséges iszlám terror is: több véres támadást hajtottak végre külföldi turisták ellen. A választásokon nyertes iszlamista párt önmérsékletet tanúsítva kompromisszumot kötött világi, baloldali versenytársaival.

A Nobel-békedíjas tunéziai kvartett. Kijárták a békés megoldásokat
Cornelius Poppe / Reuters

A békés megoldásokat kitár­gyaló négyes csoport ezért is kapott az idén Nobel-békedíjat. A díjazottak ott voltak az évfordulós megemlékezésen is. Az AP megszólaltatott több fiatal résztvevőt Szidi Búzidból. A harmincéves Riad Dzselali szerint például Bua­zizi áldozata felesleges volt – semmit sem hozott a városnak, Jasszer Gizani pedig azt mondta: igazságtalanságot látunk mindenütt, és nem tudunk semmit sem tenni ellene.

Az eseményeket elindító közterület-felügyelő Faida Hamdi a Daily Telegraphnak kijelentette: „Felelősnek érzem magam, bánok már mindent. Néha azt mondom, minden miattam történt, én csináltam történelmet, az én eljárásom következtében történt minden. Nézzen ránk! A tunéziaiak ugyanúgy szenvednek, mint azelőtt. Bánok mindent, amikor az országot, a régiót nézem. Halál van mindenütt."

Több mint egymillió menekült Európában

Meghaladta az egymilliót az idén Európába érkezett menekültek és migránsok száma – közölte a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM). Ez négyszer annyi, mint tavaly volt. A többségük Szíriából, Irakból és Afganisztánból indult, és tengeren érkezett Európába. Több mint 800 ezren a Törökország és Görögország közötti út­vonalat választották, ahol kedden is vízbe fulladt 11 ember, miután elsüllyedt egy menekültbárka. (Hírösszefoglalónk)

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.