A földrengés csak most jön

2016-06-13 07:34:14

Az Európai Unió történetének legnagyobb krízise számos európai vezetőből csalogatta elő a költőt a 21. Európa Fórumon: az alsó-ausztriai Wachau-völgyben egyebek között viharba került repülőgéphez, sokemeletes lakóházhoz és futballcsapathoz hasonlították a migrációs válsággal és az euroszkeptikus erőkkel küzdő kontinenst.

– Mi európaiak az öltözőben ülünk és egymást sértegetve arról vitatkozunk, hogy milyen mezt vegyünk fel, míg az ellenfél szorgalmasan készül a meccsre. Ha nincs szerencsénk, annyi gólt kapunk, hogy sosem fordítjuk meg az állást – jellemezte a helyzetet Johannes Hahn, az Európai Unió bővítési ügyekért felelős biztosa a hétvégi fórumon, amely az „Európa: Egységes, ha jó az idő, megosztott, ha válság van” címet kapta.

Az osztrák politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a migráció még sokáig „velünk lesz”, hiszen számos országból indulhatnak útnak Európa felé: Algériában az olajárcsökkenés okozta gazdasági válság idézhet elő migrációs hullámot, Jordániában a vízhiány, Egyiptomban pedig a tengerszint növekedése tüntetheti el sokak otthonát. – A migráció fogja uralni az évszázad első felét, ha nem az egészet – mondta Hahn, aki szerint Európának épp ezért sürgősen megoldási javaslatokkal kell előállnia.

Sebastian Kurz osztrák külügyminiszternek a közelmúltban akadt is egy vitatott ötlete, amit a hétvégén megerősített: az – emberjogi szempontból sokat kritizált – ausztrál modellnek megfelelően egy szigeten, például Lampedusán vagy Leszboszon kellene elbírálni a menekültek kérelmét, mielőtt elérnék a kontinenst. – Nem vagyunk jobbak, mint az ausztrálok, csak képmutatóbbak, hiszen alig rendelkezünk legális migrációs útvonallal – mondta a 29 éves néppárti politikus, akit Paul Lendvai, a német nyelvterület egyik legnevesebb külpolitikai újságírója, az esemény házigazdája és moderátora úgy mutatott be, mint a „legfantáziadúsabb külügyminisztert”.

OLVASÓLISTA

Sport

Nationalzwei

Kultúra

Túl sok a könyv! – ajánló a könyvhétről

Belföld

A nem-normalitás vörös fonala - a Tilos Rádió huszonöt éve

Kultúra

A kocagombász eltéved

Tud/Tech

Csecsemőhalál az űrben

További cikkek

Az olasz haditengerészet által kimentett menekültek a szícíliai Augustában

Az olasz haditengerészet által kimentett menekültek a szicíliai Augustában
Antonio Parrinello / Reuters

Beszéde során Kurz hangsúlyozta, hogy az EU-nak inkább a Közel-Keleten és Afrikában kellene segítenie: „abból a pénzből, amit egy emberre fordítunk itt, húsznak segíthetnénk Libanonban… a menekültek elosztása nem oldja meg a menekültválságot” – mondta. Lazar Comanescu román külügyminiszter szintén hangsúlyozta, hogy az unióban végig kell gondolni a fejlesztési támogatások rendszerét – „jó helyre megy a pénz?” – hiszen az elmúlt években komoly forrásokat öltek azokba az országokba, ahonnan most menekülnek.

A rendkívül „EU-pozitív” fórum – amelyen a vezetők kiálltak az Egyesült Királyság uniós tagsága mellet – legkritikusabb hangja nem meglepő módon Václac Klaus egykori cseh állam- és kormányfő volt, aki előre elnézést kért az „éles” kijelentéseiért.

– Európa sosem volt egységes, azonban sosem látszott ennyire az európai struktúra törékenysége, mint most – mondta a 74 éves politikus, majd a sokadik metafora szerzőjeként hozzátette: az unió „építészei” felelőtlenek voltak, mert olyan épületet terveztek, amely csak a „jó időt bírja”. A cseh politikus állította, hogy ő már a 2008-as gazdasági válság idején rámutatott a bajokra: az unióban nemcsak az európai gazdaság és a közös valuta gyengeségét becsülték le, de a schengeni övezet sem tökéletes. – Schengen nem kompatibilis a terrorizmussal és az embercsempészekkel. Életem kétharmadát kommunizmusban töltöttem, ahol nem léteztek nyitott határok. Nem akartam örökké vasfüggöny mögött élni… de a nyitott határ nem jelenti azt, hogy nincsenek határok – mondta Klaus, aki figyelmeztetett: a földrengés csak most jön.

„Meg kell érteni Magyarország helyzetét”

– Teljesen megértem Orbán Viktor álláspontját, mert az unióban mindenkit meglepetésként ért a menekültáradat. Fontos, hogy világos szabályokat fektessünk le a helyzet megoldása érdekében… Meg kell érteni Magyarország helyzetét – mondta egy lapunknak adott interjúban Erwin Pröll, Alsó-Ausztria néppárti (ÖVP) tartományi kormányfője. A 69 éves politikus ugyanakkor hozzátette: érthető volt az akkori kancellár, Werner Faymann „spontán reakciója”, hiszen „érzékeny” témáról van szó.

A tartományfőnöki tisztséget 1992 óta betöltő Pröll – Ausztria legrégebb óta kormányzó politikusa – hangsúlyozta, hogy fontos a Magyarország és Ausztria közötti egyetértés, s egy közös álláspont kidolgozására fogja felhasználni azt a privát vacsorát is, amelyet Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterrel költ majd el június végén Ausztriában. Hogy akkor szóba kerül-e a Brenner-hágó lezárása, azt nem tudni, de a Népszabadságnak elmondta: bízik benne, hogy nem kell lezárni az osztrák–olasz átkelőt. – Ha azonban az EU nem nyújt segítséget, akkor az uniónak muszáj lesz megértenie, hogy Ausztriának meg kell hoznia a saját döntéseit – mutatott rá Pröll, aki segítség alatt az unió külső határainak védelmét és az olasz kormány támogatását érti.

Ausztria februárban jelentette be, hogy legfeljebb évi 37500 menekültet fogad be. „Világos, hogy nem tudunk annyi menekültet integrálni, mint amennyi tavaly érkezett. Ez a szám azonban egy felelős döntés eredménye. Ennyi embert képes Ausztria integrálni” – mondta Pröll.

A közelmúltban zajló – és a hajszál híján Norbet Hofer szabadságpárti (FPÖ) jelölt győzelmével záruló – elnökválasztás azonban megmutatta, hogy az emberek igen megosztottak a témában. Pröll szerint a kormányzó Osztrák Néppártnak, és koalíciós partnerének, a szociáldemokratáknak nagy szerepe volt a szélsőjobboldali-populista párt előretörésében. – A kormányzó pártok defenzív álláspontot vettek fel. A jövőben a koalíció tagjainak együtt kell dolgozniuk, nem pedig egymás ellen. Az pedig elengedhetetlen, hogy az embereket bevonjuk a döntéshozatalba.