– A donyecki repülőtér amolyan Sztálingrád lett – mondta a Népszabadságnak a második világháború döntő csatájára utalva Volodimir Feszenko, a kijevi Penta politikai elemző központ igazgatója. Ő a szeparatistákat és Oroszországot okolja a kelet-ukrajnai harcok kiújulásáért. – Miután a rendezési tárgyalások zsákutcába jutottak, fegyverrel akarják elérni, amit a tárgyalóasztalnál nem sikerült – fejtegette.
Szerinte ezt támasztja alá az a moszkvai védelmi minisztériumban „ostobaságnak" minősített kijevi bejelentés is, amely szerint újabb orosz fegyverek és két zászlóaljnyi katona lépte át Luhanszk térségében az ukrán határt. Feszenko úgy látja, hogy Moszkva a saját feltételeit akarja rákényszeríteni Kijevre és a nyugati közvetítőkre, mindenekelőtt azt, hogy a két önkényesen kikiáltott kelet-ukrajnai népköztársaságot, a donyeckit és a luhanszkit egyenrangú partnerként fogadják el, és kezdjenek közvetlen tárgyalásokat velük.
A donyecki tűzpárbajt a diplomácia frontján élénk szópárbaj kíséri. Moszkvában Kijevet teszik felelőssé az újabb összecsapásokért: Grigorij Karaszin külügyminiszter-helyettes stratégiai hibának nevezte, hogy az ukrán hatóságok a válság erőszakos megoldására helyezték a hangsúlyt, ennek a szavai szerint „visszafordíthatatlan következményei lehetnek az ukrán államiságra nézve". Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő bejelentette, hogy múlt csütörtökön Vlagyimir Putyin államfő levélben kezdeményezte ukrán kollégájánál, Petro Porosenkónál a nehézfegyverek kölcsönös visszavonását a válságövezetben, de Moszkva szerint Kijev elutasította az indítványt.
|
Ukrán katonák a kelet-ukrajnai Debalceve térségében decemberben
Valentyn Ogirenko / Reuters |
Az ukrán külügyminisztérium viszont Moszkvát vádolta meg azzal, hogy érvénytelenítette aláírását a minszki megállapodások teljesítési menetrendjéről még tavaly november 13-án elfogadott dokumentumról, kedd este pedig közölték: a konfliktuszóna északi részén orosz reguláris erők támadták meg az ukrán hadsereg egységeit.
A Vedomosztyi moszkvai napilap olyan véleményt is idézett, amely szerint Ukrajna szeretné megváltoztatni a béketárgyalások résztvevőinek összetételét. A megbeszéléseken eddig nem képviseltette magát az Egyesült Államok, ám bekapcsolódása erősítené Kijev pozícióit. A Nyugat szerepét hangsúlyozta a válságban Alekszej Muhin, a Politikai Információs Központ moszkvai tanácsadó cég vezérigazgatója is. – Az újabb összecsapások hátterében az ukrán kormánynak nyújtott amerikai és európai uniós támogatás áll, amit Kijev katonai célokra használ fel – vélekedett lapunknak a Kremlhez közel álló politológus. Szerinte a kormányerők ezt az elkötelezettséget akarják erősíteni és igazolni a harcokkal.
Más moszkvai értékelések szerint Kijev a gazdasági nehézségekről akarja elterelni a figyelmet az újabb hadműveletekkel, Porosenko pedig a radikálisok nyomására kénytelen harci készséget demonstrálni. Kijevben nyíltan készülődő hatalomátvételről beszélnek – idézte a Vedomosztyi Jevgenyij Mincsenko orosz politológust. Ő arra utalt, hogy az ukrán kormányzatban héjaként számon tartott miniszterelnök, Arszenyij Jacenyuk és a parlamenti elnöki posztról a nemzetbiztonsági és védelmi tanács élére állított Olekszandr Turcsinov háttérbe szoríthatja a magát a béke elnökének beállító Porosenkót.
