Brüsszel nem akarja, hogy az uniós légitársaságok lemaradjanak a rohamtempóban fejlődő távol- vagy közel-keleti cégek mögött. Az Európai Unió légügyi stratégiával segítené a szektort, amibe beletartozik a repterek fejlesztése és a drónok egységes szabályozása is.
Kínában és a Közel-Keleten évente „nőnek ki" a földből új repülőterek, a növekvő ázsiai középosztály egyre többet fog költeni utazásra. Eközben az európai repterek zsúfoltak, a légi irányítási rendszer továbbra is az egyes országok kezében van, és nem hatékony. Azt pedig, hogy melyik légitársaság hová repülhet, kétoldalú megállapodások bonyolult sora szabályozza. Így nehéz lesz az európai légügyi szektornak felvennie a versenyt az egyre erősebb külső konkurenciával. Az Európai Bizottság ezért múlt decemberben légügyi stratégiát hozott nyilvánosságra, amely segítene az uniónak lépést tartani a versenytársakkal.
A HungaroControl központja Ferihegyen M. Schmidt János / Népszabadság/archív |
A terv egyik legfontosabb eleme a kapacitások bővítése, hogy a kevés kifutópálya és a kis repterek ne gátolják az iparágat a fejlődésben. Meg kell vizsgálni, hol van szükség több járatra, és végre létre kellene hozni az egységes európai légi irányítási rendszert. Egy uniós háttéranyag szerint évi ötmilliárd eurót lehetne spórolni az országokat légi irányítási blokkokba beosztó új rendszerrel. Ez egyébként az egyik legnehezebb ügy: már 2012 óta az új rendszernek kellene működnie, de a nemzetállamok nehezen engedik ki a kezükből az irányítást – nem utolsósorban azért, mert pénzt kapnak a szolgáltatásért. Tetejében ott van Gibraltár kérdése is: Spanyolország nem engedi, hogy a Nagy-Britanniához tartozó "sziklát" bevegyék az egységes légi irányítási rendszerbe.