Visszakapják a vevők az ásványvíz árát
Egyelőre nem tudni, hogy mekkora hatósági bírságot kapnak az Aldi, a Lidl és a One Euro boltokban a héten talált, baktériummal fertőzött ásványvizek előállítói. Tizenötezer litert kellett visszavonni baktériumok és a nitrition miatt.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerint a hivatal munkatársai még keresik a hiba pontos okát a két gyártónál – egyik esetben még magát a gyártót is pontosítják –, illetve azt biztosítják, hogy további tételek ne kerülhessenek kiskereskedelmi forgalomba. A majdani bírság mértéke az előállított tétel nagyságától és értékétől függ – közölte lapunkkal a Nébih. Mint arról a Népszabadság is írt, a héten két gyártó Aquitas Zafír, Saguaro Mizse, Pannon-Aqua és Saguaro Pannon-Aqua ásványvizét kellett eltávolítani a két harddiszkont üzleteiből és a One Euro boltokból.
|
Az egyik gyártó szerint az ellenőr keze lehetett piszkos
Kurucz Árpád |
A szakértők azért döntöttek a vizek visszahívásáról, mert a palackokban Pseudomonas aeruginosa nevű baktériumot és túl magas nitrition tartalmat találtak. Több helyen nyilatkozó szakértők szerint azonban a bevizsgált vizekben a szennyezettség mértéke nem volt olyan mértékű, hogy az egészségügyi veszélyt jelentett volna. A Nébih lapunknak küldött tájékoztatása szerint – a hírekkel ellentétben – mindössze 15 ezer liter ásványvizet vettek le a polcokról, és vittek vissza a raktárakba, ami jóval kevesebb annál, mint amennyit a gyanúba került gyártók előállítanak. Ez azzal magyarázható, hogy szakértői feltételezések szerint csak a cégek egy-egy kútjával lehetett valami időleges probléma, ezért nem teljes márkákat, csak bizonyos tételeket vontak vissza.
Még ezzel sem ért egyet az egyik érintett gyártó, a Magyarvíz Kft., amely a Saquaro és Aquitas ásványvizeket palackozza. Gulyás Miklós elmondta: a cég időközben két – egy olasz és egy német – laborban is bevizsgáltatta az ellen mintákat, és azokban nem találták nyomát a Nébih által kifogásolt szennyezésnek. A Népszabadság szakmai körökből származó információi szerint is furcsa az ügy: az ásványvíz-palackozóknak a gyártás során kutanként és kétóránként kell mintát adniuk a Nébihnek.
Ezeken a rutinvizsgálatokon az érintett termékek mintái korábban átmentek, ezek után egy áruházi vizsgálaton talált rá a Nébih a problémára. Időközben a Magyarvíz Kft. vezetője az Origónak nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet: előfordulhat, hogy a vizsgálat helytelen lefolytatása okozta a problémát. A Nébih ugyanis közzétett egy videót az esetről, amint az ellenőrök a kutaknál, a palackozóban, majd a laboratóriumban vizsgálódnak. A felvételen látható, hogy a laboráns nem visel kesztyűt, ami önmagában is okozhatott fertőzést. A Nébih erre azt válaszolta, hogy a felvétel csak illusztráció volt. (Dacára, hogy a címe szerint a 2014. augusztusi kiemelt ellenőrzésről szól.)
Ami biztos: fogyasztói megbetegedésekről nem érkezett hír. Bár szakértők szerint könnyen lehet, hogy gyártmányonként csak egy-egy tétel szennyeződhetett, a Lidl közleményben tudatta, hogy a kifogásolt márkájú vizeket visszaveszi a vásárlóktól, számla nélkül is visszaadja a vételárat.
Élelmiszerekkel kapcsolatos minőségi problémák esetén a vételár megtérítése jobbára a gyártó vagy a kereskedő jóindulatán múlik. Jog szerint elvileg az azonnali és közvetlen egészségügyi bántalmat nem okozó, csak minőségproblémás élelmiszer esetén előbb a gyártó és a kiskereskedő vétkességét kell megállapítani ahhoz, hogy kártérítés járjon. Ez bíróságon eldöntendő kérdés lehet. Az azonban nem nagyon életszerű, hogy valaki egy bolti túlpácolt sonka vagy a raktárban megavasodott vaj miatt bíróságra menjen.
