Ehhez képest az elmúlt egy évben – tavaly ilyenkor több mint 130 milliárd forintot fizettek a szolgáltatók a 4G-s frekvenciákért és a korábbiak hosszabbításáért – a három mobilcég több mint háromezer bázisállomást modernizált, több száz újat telepített, hogy növelje a 4G-s és a 3G-s mobil széles sáv lefedettségét.
A Telekom nemrég tette közzé, hogy a P3 független tanácsadó cég szerint kültéri 4G-lefedettsége eléri a 95 százalékot, s a hazai szolgáltatók közül a legjobban szerepelt a cég tesztjein.
Három évvel ezelőtt pont ugyanennek a cégnek a mérései alapján állította a Vodafone, hogy övé az ország legjobb mobilnethálózata, ám ezért a Gazdasági Versenyhivatal megbüntette a céget. Később a két versenytárs is kapott büntetéseket a hirdetések szlogenjei miatt.
 |
Sokszor belassul már a 3G
M. Schmidt János / Archív |
– Ennek nyomán jött divatba a best in test, azaz a teszteken a legjobban szereplő kategória, ami versenybírságok szempontjából nem kockázatos – mondják iparági forrásaink.
Akik azt is hozzátették, hogy a P3 mérései az egész kontinensen elismertek, bár nyilván a mérés műszaki módszertana vitatható. A nemzetközi mérésekből egyébként az derül ki, hogy a magyar mobilnethálózatok minősége az élvonalban van: független mérések alapján éppúgy, mint a nagy szolgáltatók anyacégen belüli mutatói szerint.
A szakma kevésbé van jó véleménnyel a magyar Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság méréseiről. Ennek vélhető oka, hogy bevezetése előtt ugyan volt egyeztetés, de egyetértés a mérési módszertanról nem. Az adatok módszertanilag nem alkalmasak összehasonlításra, ám azok mégis markáns részét képezik a mobilhálózatokra vonatkozó mérési eredmények nyitóoldalának. A magyar szakemberek ráadásul nem tartják szerencsésnek, hogy a folyamatban lévő fejlesztésekről is publikálnak méréseket – mondja egy szakmai forrásunk.
Mindennek ellenére a lakosság szomjazza az adatokat, nemcsak a lefedettség, hanem a hálózat gyorsaságáról is, tehát az NMHH mérőprogramja valós igényre válasz, még ha nem is a legszakszerűbb.
A piacon a becslések szerint 1,3-1,5 millió ember használ 4G-t, számuk dinamikusan növekszik, hiszen ma már ötvenezer forintnál olcsóbban is lehet 4G-s telefont vásárolni, s az eladott készülékek negyede már ilyen.
A dinamikus fejlődés nem mondható el a 3G-hálózatok minőségéről: a szolgáltatók egyre szélesebb frekvenciasávokat különítenek el a 4G-nek, fix mennyiség kell a hangátvitelnek, így sok helyütt a 3G „útja szűkül”, ami végső soron lassulást eredményez.
Hogy mennyire, az szolgáltatónként változó: a Vodafone például még a többieknél jobban épít 3G-re, e téren majd 99 százalékos lefedettséget nyújt. Ezt az arányt a 4G esetében csak a fővárosban tudja. A Telekom és a Telenor viszont a 4G-fejlesztéseket gyorsítja, s ígér az év végére 97-98 százalékot.
