Szerinte a jövő évi bértervezést egyelőre nem nehezíti ugyan a bizonytalanság, azokat a célokat viszont, amiket a cafeteria révén a cégek egyébként el akarnak érni – ilyen a kollégák rekreációja, rendszeres egészségügyi felülvizsgálata, vagy a betegségmegelőzés például a sportolás támogatásával –, a várható változások után másképp kell megközelíteni.
Ez a lapunk által megkérdezett multik HR-vezetői szerint szinte biztosan drágább és bonyolultabb lesz. Felhívták a figyelmet arra is, valószínűleg az öngondoskodásra – nyugdíjra, lakás-előtakarékosságra – fordított összeg is csökkenni fog, holott ennek támogatása kormányzati cél is.
|
Kártyavárként dőlhet össze a rendszer
Veres Viktor / Népszabadság |
Rosszul járhatnak a belföldi turizmus szereplői is. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter éppen néhány nappal ezelőtt beszélt arról, hogy már 1,25 millió SZÉP-kártya kártyatulajdonos van az országban. A magyar családok részben ennek köszönhetően jóval többet fordítanak pihenésre, mint korábban, ezt mutatja a belföldi szállásdíjbevételek 14 százalékos emelkedése is.
Örülhetnek viszont a kereskedők.
Mint azt Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára lapunknak elmondta, nekik eddig is az volt az érdekük, hogy a cafeteria rendszere minél szélesebb körű és minél rugalmasabb legyen. Ha szabadon elkölthető pénzzé alakítják, az egyik legvonzóbb költési helyszín vélhetően éppen a kereskedelem lesz. Az ágazat szereplői számára egyébként fontos szempont az is, hogy jelenleg elfogadóhelyi jutalékot kell fizetniük az utalványok után.
Mivel a jutalék jellemzően nagyobb, mint a nyereség az élelmiszertermékeken, a cafeteriával vásárolt árucsoport eddig veszteséges volt. Ez viszont a módosítás után megváltozna.
A gyógyszertárak még nem tudják, milyen és mekkora kárt okoz majd a tervezett átalakítás
– mondta lapunknak Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke. Hozzátette: a napokban mérik föl, hogy pontosan mire számíthatnak, és természetesen konzultálnak majd az egészségpénztárakkal is.
Pénztárak végveszélyben
A cafeteria-rendszer megszüntetése komoly pofont adhat a nyugdíjkasszáknak is. A pénztárak 101 milliárd forint összes befizetéséből nagyjából 38 milliárd származott ugyanis tavaly a munkáltatóktól, 66 milliárd pedig a tagok egyéni utalásaiból állt össze. Ez egyrészt jó hír, hiszen elvileg a befizetések kétharmada nincs veszélyben, ugyanakkor a munkáltatói hozzájárulás megszűnése jelentős érvágás lenne. Már csak azért is, mert alááshatja a pénztárakba vetett bizalmat is. Az egészségpénztáraknál más az arány: itt 16 milliárdot fizettek be a tagok maguk, 31 milliárdot pedig a munkáltatók. Ez azt jelenti, hogy a cafeteria-rendszer „ledózerolása" akár az egészségpénztárak ellehetetlenüléséhez is vezethet. (F. Sz. E.)
