– Sajnos arra nem nagyon lehet számítani, hogy az érintett termékek esetében drasztikus mértékben, akár több tíz százalékkal csökkennének az árak. Így aki azon gondolkodik, hogy erre spekulálva kivár még néhány hónapot, s akkor szerzi be a kívánt új eszközeit, annak emiatt fölösleges lehet várnia – mondta a Népszabadságnak Balicza Gábor, az informatikai szektor egyik legnagyobb piackutató és tanácsadó cégének, az International Data Corporation (IDC) magyarországi leányvállalatának a kutatója.
Ez persze nem jelenti azt, hogy egy-egy termék ára ne csökkenne az egyezmény életbe lépése után, vagyis jövő év elején. Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy ezen eszközök esetében – a piac fejlődésének gyors üteme miatt – az alacsonyabb árkategóriában gyors avulással kell számolni, s ez az új termékek árában is tetten érhető, vagyis a gyártók igyekeznek úgy belőni egy-egy új áru értékét, hogy számolnak az árak későbbi folyamatos csökkenésével.
Ennek a folyamatnak a vámmentesség kiterjesztése újabb lökést adhat, de az eddigi gyakorlatból nem lehet arra következtetni, hogy ez valóban drasztikus áresést s ebből adódóan ugrásszerűen emelkedő forgalmat eredményez, vagy csak kisebb mértékben lesznek olcsóbbak az érintett termékek – hangsúlyozta az elemző. Más vélemények szerint a vámmentes áruk körének szélesítése hatalmas előrelépést hozhat a magas műszaki színvonalat képviselő eszközök globális elterjesztésében. (Ez most is évi ezermilliárd dolláros áruforgalmat jelent.) Ebből kiindulva az elemzők egy része úgy gondolja, hogy a WTO-döntés akár a gyártó kapacitások bővítését, egyúttal új munkahelyek létrehozását eredményezheti.
Az IDC szakértője nem ennyire optimista. Balicza szerint az 1997–1998-as közép-európai forgalmi adatok sem mutatnak ugrásszerű növekedést (akkor lépett életbe az a WTO-megállapodás, amelynek kibővítéséről most döntött a szervezet). Ebből arra lehet következteni, hogy ezúttal sem lehet hatalmas „forgalmi boomra” számítani. A kutató úgy látja, hogy az informatikai piac fejlődési üteme az úgynevezett „harmadik platformnál” tart. Ez annyit tesz, hogy a fejlődés és a növekedés elsősorban a felhőalapú szolgáltatások, a közösségi médiához kapcsolható üzletek és a mobil kommunikáció területén tapasztalható. A mostani megegyezés viszont ezeket a szektorokat alig-alig érinti. Az elemző szerint inkább a piac „hagyományosabb” területeit fedték le. Az persze nem állítható, hogy ebben ne lenne nagy a forgalom, és aki valamivel olcsóbban jut majd egy vágyott eszközhöz, ne lehetne hálás a WTO-megegyezésért, de az igazi előrelépéshez ezeknek a területeknek a nagyobb arányú bevonására lett volna szükség. Mindez egyben azt is jelentheti, hogy rövid időn belül – az informatikai piac és -kereskedelem felpörgetéséhez – valószínűleg újabb listát kell majd készíteni.
Lapunk több, érintettnek mondott multinacionális vállalat hazai leánycégét is megkereste, hogy milyen véleménnyel vannak az új megállapodásról és annak várható magyarországi hatásairól, ám rendre elzárkóztak a válaszadástól. Többségük úgy reagált, hogy üdvözlik ugyan a WTO-megállapodást, ám részletesen nem értékelnék annak várható hatásait, különösen a magyar piacra vonatkozóan, mert még ez is anyavállalati szintű kérdés.
