Shirin Wheeler ezt úgy magyarázta, hogy jelenleg nincs Magyarországnak szánt, soron következő kifizetés. Ugyanakkor a szóvivő megerősítette, hogy a Bizottság valóban küldött december egy levelet a magyar kormánynak. Ebben kifejezte az aggodalmát, hogy a EU források elosztására szánt intézményrendszer gyökeres átszervezése kapcsán. Az új stuktúrában elsősorban azt látták aggályosnak, hogy az új centralizált ügynökségi rendszerben a menedzsmenti és kontrollfeladatok megfelelően tudnak -e működni.
A Bizottság levelében arra kérte a kormányt, mutassa be Brüsszelnek, hogy az uniós pénzek kiosztására szolgáló új szerzvezetrendszer megfelel az uniós források felhasználásához támasztott követelményeknek. Azaz: az új, központosított pénzelosztási rendszer is átlátható lesz és képes levezényelni az uniós források elosztását.
– Ez nem folyósítást felfüggesztő levél volt - hangsúlyozta a szóvivő, aki érdeklődésünkre azt is határozottan cáfolta, hogy bármiféle korrupció gyanúja merült volna az uniós források magyar felhasználása körül. Shirin Wheeler szerint pusztán technikai ügyről van szó, arról hogy a magyar kormány egy gyökeresen új szisztémát vezetett be az uniós pénzek folyósítására és az unió most biztosítékot vár arra, hogy itt sem lehetséges az uniós adófizetők pénzének nem rendeltetésszerű felhasználása.
A szóvivő arról nem tudott, hogy bármilyen határidőt kapott volna a magyar kormány a Bizottságtól, hogy demonstrálja az új rendszer használhatóságát, ám - mivel ez a magyar kormány érdeke - várhatóan még a következő kifizetés folyósítása előtt a kormány magyarázattal fog Brüsszelnek szolgálni - mondta.
Fordítunk: ameddig a bizottság nem fogadja el az új magyar pénzosztási rendszert, addig nem fizetik ki a számlákat a már benyújtottakon túl - ez azonban azért (és csak azért) nem minősül a kifizetések felfüggesztésének, mert Magyarország nem is nyújt be számlát.
Azt már korábban lehetett tudni, hogy a rendszer megújítása ebből a szempontból kockázatos lehet: Brüsszel nem a pályázatokra figyel igazán, hanem a monitoring rendszerre, a pénzosztást figyelő hatóságokra és az eljárási rendekre. Ha ezek változnak, akkor vizsgál - nem akkreditált rendszerből jövő számlát pedig nem fogad el.A bizottságon simán átment például az elosztást végző intézményrendszer átalakítása. Január elsejétől szűntek ugyanis meg az úgynevezett irányító hatóságok, a pályázatokat kiíró intézményeket ekkor sorolták a minisztériumok alá, amit a Bizottság el is fogadott.
A második - elvben kisebb – lépés volt a pályázatokat bonyolító, a számlákat és kifizetéseket ellenőrző intézmények, az eddig független vállalatként működő (állami tulajdonú) közreműködő szervezetek beolvasztása áprils elsejétől. Ezt az átalakítást vizsgálja most Brüsszel, különös tekintettel arra: mekkora kompetencia marad meg a változás után az ellenőrzésre. Fordítunk: marad-e elég ember, aki megfelelő alapossággal tudja megnézni a teljesítéseket, vagyis ha Magyarországon megnézik-e, ha valaki azt mondja, elvégezte a beruházást?
Ebből a szempontból azonban gondot jelent, hogy a magáncégek helyébe most az állam lép - a munkatársaknak el kell fogadniuk, hogy a köztisztviselői bértábla szerint kapják a besorolásukat. Márpedig e tekintetben van némi ellentét. Csepreghy Nándor szerint azt még nem lehet megmondani, hányan lépnek ki a változás miatt (a kétezer szakemberből több száz kerülhet az utcára a hírek szerint). A helyettes államtitkár mindenesetre azt mondta, vannak akik nem fogaddják el, hogy az államigazgatásban a korábbi kétmillió cafeteria-keretük 200 ezer forintosra csökken.
Mindenesetre Csepreghy nem aggódik: szerinte rendeződni fog a kérdés júliusig. Ez a legközelebbi határidő, a felülvizsgálat ugyanis május végéig tart, a megállapításokra 22 nap alatt kell reagálnia a kormánynak, majd Brüsszelnek kell döntést hoznia - vagyis a legkedvezőbb forgatókönyv szerint a nyár közepéig nem kapunk pénzt az EU-tól. (Még egyszer hangsúlyozzuk: önkéntes vállalásunk alapján). A helyettes államtitkár szerint mintegy 350 milliárd forintos kifizetés gyűlhet fel addigra - de ez semmiképpen se probléma. Egyrészt: egyébként is negyedéves az elszámolás. Másrészt: a költségvetés az uniós pénzt felhasználóknak ugyis kifizeti a nekik járó összeget, majd ő maga igényli ezt az EU-tól. Vagyis a beruházás nem áll le, csak a büdzsének kell nagyobb összegben előfinanszíroznia, ameddig az új rendszert el nem fogadják.
Arra azonban egyenlőre nincsválasz, mi történik akkor, haez mégse lesz így. Az ezt firtató kérdésre Csepreghy azt mondta, megfontlják majd a szakmai érveket, ha lesznek.
