Az egyéb cikkek körében szintén árcsökkenés történt (1,5 százalék), ezen belül a járműüzemanyagok ára 4,6 százalékkal csökkent. A ruházati cikkekért 0,2, a tartós fogyasztási cikkekért 0,6 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.
A háztartási energia ára csökkent a legnagyobb mértékben (10,3 százalék). Ezen belül a távfűtésért 13, az elektromos energiáért és a vezetékes gázért 11,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni 2013. februárhoz viszonyítva.
A rezsicsökkentés tavaly januári első körének hatását ma már legfeljebb a fogyasztók pénztárcáján lehet kimutatni, az inflációs adatokon februártól kezdve már nem javít a tíz százalékos tarifavágás.
A fogyasztói árindex innentől ismét lassú emelkedésnek indul, ezt - ha más nem jön közbe - legközelebb az áprilisban, a téli fűtési szezon végével életbe lépő új, ezúttal 6,5 százalékos gázárcsökkentés foghatja vissza.
Igaz, a gázfogyasztás ilyentájt szokásos drasztikus visszaesése miatt a háztartásoknál jelentkező megtakarítás mértéke az eddigieknél sokkal szerényebb lesz.
Brüsszelnek majd pontosítjuk az inflációs célt
Ahogyan az inflációs hatás is fékezett marad, hiszen az eddig a gázárcsökkentések „kéz a kézben" jártak a villanyáram árának mérséklésével, de ezúttal időben és mértékben is eltérnek egymástól, mivel az villamosenergia tarifákat csak szeptemberben tervezi csökkenteni 5,7 százalékos mértékben a kormány. A távhő októberi 3,3 százalékos árcsökkentése sem csapja majd agyon az inflációt.
A jegybank 3 százalékos inflációs célja az év vége felé viszont már látótávolságban lesz - vélik az elemzők. Ez önmagában nem lenne baj, hiszen a költségvetést Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter 2,4 százalékos pénzromlási ütemre tervezte, ennyivel emelték a nyugdíjasok és a több százezer közmunkás juttatásait is.
A 2014-es év egészét azonban a kormánytól független szakértők szerint két százalék alatti infláció jellemezheti majd, sőt, a Magyar Nemzeti Bank decemberben közzétett jelentésében 1,3 százalékos pénzromlási ütemet feltételezett.
Varga ígérete szerint a kormány az áprilisban Brüsszelhez benyújtandó konvergenciaprogramban írja át az inflációs előrejelzését – amennyiben annak szükségét látja. Vélhetően így lesz, hiszen nem csak a kétszázalékos gazdasági növekedés, de a 2,4 százalékos infláció sem kellőképp megalapozott, előbbit cseppet felfelé, utóbbit durván lefelé kellene korrigálni.
Olyannyira, hogy a Bank of America-Merrill Lynch hazánkkal foglalkozó elemzői csupán 0,8 százalékos pénzromlást várnak erre az évre.
A bázishatások belépésével az infláció felfelé araszol, az élelmiszerárak és az üzemanyagárak emelkedése, velük együtt az importált inflációs hatások nem állnak meg az országhatáron.
Még egy komoly inflációgerjesztő tételről is szót illik ejteni, ez pedig a hazai kereslet remélt felfutása. A növekvő megrendelésekre alapozva a vállalkozások végre kiélhetik magukat, kedvükre átírhatják az árcédulákat, a folyton elhalasztott áremeléseket most megléphetik.
Ezen a verseny némiképp tompíthat, de az irányon nem Kérdés persze, hogy a tavalyi 3,1 százalékos reálkereset növekedés az idén hogyan alakul, a cégek éppen az alacsony inflációra hivatkozva szoríthatják vissza a béremelési követeléseket, ráadásul ebben a laza munkaerő-piaci körülmények is őket támogatják. Hiszen - mint ismeretes - nincs pótolhatatlan munkatárs.
Az energia és az élelmiszer árak hatását kiküszöbölő maginflációs mutató 2,8 százalék volt, ami jól mutatja, hogy elsősorban ez a két fogyasztói termékcsoport felelős a rekord alacsony árindexért – hívják fel a figyelmet az Erste Bank elemzői.
A jövedéki adó emeléseknek és a dohány kiskereskedelmi árrés emelkedésnek köszönhetően továbbra is a szeszesital és a dohánytermékek ára nőtt a leginkább. A szolgáltatásokon belül azonban kiugró mértékben nőtt a pénzügyi szolgáltatások díja is, ami a tranzakciós illeték évközi emeléseinek köszönhető, bár ezt némileg ellensúlyozta a februártól ingyenessé tett havi kétszeri készpénzfelvétel.
Az Ersténél az év hátralevő részében az infláció fokozatos emelkedését várják, elsősorban a tavalyi alacsony bázis következtében. Azonban az inflációs alapfolyamatok is érezhetően visszafogottabbak voltak, így éves átlagban a korábbi 1,3 százalék helyett 1 százalékos fogyasztói árindexet várnak az bank elemzői, míg decemberre 2,7 százalékról 2,3 százalékra csökkentették előrejelzésüket.
Ez természetesen nagyban függ a forint idei alakulásától is, az alapfolyamatukban az elemzők azzal kalkulálnak, hogy az ország magas folyó fizetési mérlege miatt a forint 305 forint közelébe erősödik vissza. Ha azonban tartósnak bizonyul a gyenge forint, akkor az idővel beépül az inflációba is.
