galéria megtekintése

Brókerbotrány: törvénnyel kínálja meg kedvencét a Fidesz

Az írás a Népszabadság
2015. 06. 19. számában
jelent meg.


Marnitz István
Népszabadság

A brókerbotrányok hullámán ellenőriztetné a pénzügyi szolgáltatók informatikai rendszerét a Fidesz. Az előírások erősen hajaznak a közműcégek tavalyi számlaauditjára, amely helyzetbe hozta a Hunguard nevű céget.

A különböző pénzügyi cégek megregulázását célzó törvénycsomag elbújtatott szegleteiben, a törvényalkotási bizottság nemrég benyújtott módosító indítványaként, a Fidesz úgynevezett informatikai auditot írna elő befektetési vállalkozások, árutőzsdei, fizetési, pénzügyi szolgáltatók, fizetési számlavezetési engedéllyel bíró pénzforgalmi, elektronikuspénz-kibocsátó intézmények, biztosítók, valamint viszontbiztosítók számára. Az indoklássoron indoklás – szokás szerint – nem szerepel, az ideológiai hátteret nyilván a pénzügyi cégek háza táján szorgalmazott rendteremtés biztosítja. Az ily módon szükségessé vált informatikai ellenőrzések követelménylistája kísérteties hasonlóságot mutat a közmű- és elektronikus szolgáltatóknak tavaly előírt úgynevezett számlaaudit tételeivel. Így például garantálni kell a rendszer zártságát, meg kell akadályozni a jogosulatlan hozzáférést, észrevétlen módosítást.

A kötelező biztosítás csekkje. Átvilágítanák a számlázórendszereket is
A kötelező biztosítás csekkje. Átvilágítanák a számlázórendszereket is
Kurucz Árpád / Archív

Mivel a közműveknél nem merült fel ilyen rendszerszintű probléma – sőt a brókereknél sem ez okozta a galibát –, ellenben az auditot végző cégekkel szemben folyamatosan szigorították az előírásokat, a jelek már akkor arra utaltak, hogy a Fidesz csak így kíván egyetlen auditorcégnek, a Hunguardnak szép bevételeket biztosítani. A közműcégek esetében először például azt a feltételt támasztották a tanúsítóval szemben, hogy szerepeljen az Alkotmányvédelmi Hivatal megbízható szállítókról szóló titkos listáján, amelyen akkoriban állítólag csak a Hunguard volt rajta. Nem csoda, ha a néhány milliótól pár tízmillióig terjedő díjak ellenére szinte minden közműcég a Hunguard-ra bízta rendszereinek ellenőrzését. Kivéve az Észak-dunántúli Vízművet (ÉDV), amely a szintén hazai hátterű Certoptól kapta a bizonyítványát. A Certopot a törvényhozók még tornáztatták kicsit, de végül megszerezte a telephelybiztonsági tanúsítványt, ezért lehet érvényes az ÉDV-engedély.

 

Mindazonáltal szakértők a kezdetektől kétségbe vonták mind a számlaaudit, mind az ellenőrcégekkel szemben támasztott szigorú követelmények érdemi hasznát. Ezt látszik alátámasztani, hogy végül is valamennyi számlarendszer átment a szűrőn.

A brókerbotrányok a jelek szerint ismét alkalmat szolgáltatnak némi pénzkeresetre. Noha a törvénytervezet csak utal a tanúsító szervezettel szemben támasztott követelményeket meghatározó külön jogszabályra, ennek egyelőre nem nyilvános tervezetét is sikerült megszereznünk. A követelmények részletes és végeláthatatlan listája csak erősíti a gyanút, hogy csupán a számlaauditnál kikísérletezett módszer tökéletesítésével állunk szemben. (A követelményekről lásd keretes írásunkat.) Ez nehéz helyzetbe hozna több, a szektornak dolgozó IT-biztonsági céget.

A szakmai vélemények megoszlanak mind az audit, mind a szigorú tanúsítói követelmények szükségességéről. Az Equilor általánosságban támogatja a korábbinál szigorúbb ellenőrzéseket. Szerintük meg kell oldani a felügyelet online hozzáférését a befektetési szolgáltatók belső rendszereihez, ami gyakorlatilag folyamatossá tehetné a kontrollt. Az ezzel járó költségterhek versenyképességükre gyakorolt hatását viszont szem előtt kell tartani, nehogy a lakossági megtakarítások hazai cégektől a külföldiekhez vándoroljanak – vélik. A cég szerint fontos, hogy e lépések ne kapkodva, büntető jelleggel történjenek, hanem a piaccal és a szakmával egyeztetve. (Az egyeztetésekben a pénzügyi cégek hivatalos szervezetei állítólag részt vettek. Igaz, nem találtunk olyan szakembert, aki erről nyilatkozott volna.)

Több cég – például a Concorde – azt jelezte lapunknak, hogy informatikai rendszereik jelenleg is sűrűn esnek át nemzetközi szabványoknak megfelelő átvilágításon. Meglátásuk szerint most csak az eddig is alkalmazott felügyeleti ajánlások emelkednek törvényerőre, így ennek betartása nem jelent számukra többletköltséget. A Magyar Biztosítók Szövetsége nem kívánt véleményt fűzni a tervezethez. A jegybank azt a kérdésünket, hogy vezet-e megbízható tanúsítói listát, és ha igen, azon kik szerepelnek, szintén azzal hárította, hogy ez még csak tervezet.

Nem mindenki gondolja úgy, hogy a feltételeket minden eddiginél szűkebbre szabó előírások még inkább a – lapunknak nem nyilatkozó – Hunguardot hozzák helyzetbe. Hallottunk olyan véleményt is, hogy nem feltétlenül van így, hisz például a multik informatikai felkészültsége sem biztos, hogy elmaradottabb a hazai cégekénél. A nagy többség szerint azonban a parlament ismét csak a Hunguard ölébe szeretne újabb piacokat ejteni.

Követelmények hosszú sora

A tervezet szerint a tanúsító cégnek rendelkeznie kell (a teljesség igénye nélkül): legalább két szakirányú felsőfokú végzettségű és legalább kétéves igazolt tanúsítási gyakorlattal rendelkező szakértővel; legalább tíz teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóval; szakmai felelősségbiztosítással; informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftvertermékek és -rendszerek biztonságának hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására vonatkozó akkreditált státuszt igazoló okirattal; telephelybiztonsági tanúsítvánnyal; tanúsított informatikabiztonsági irányítási rendszerrel; szerepelnie kell a Magyar Nemzeti Bank megbízható tanúsítószervezeti listáján, tulajdonosai és munkavállalói közül pedig legalább ötnek fel kell mutatnia személyi biztonsági tanúsítványt.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.