Mostantól az EU állampolgárai a magyar polgárokkal azonos feltételekkel (földművelőként történő bejelentkezés, a helyben lakás formális dokumentálása stb.) vásárolhatnak egy hektárnál nagyobb termőföldet, a korábbi bérlők pedig elővásárlási jogot élveznek, ami – tekintve, hogy a zsebszerződések többségét formailag bérletnek igyekeztek álcázni – jókora kiskapu az eddig illegálisnak minősülő külföldi tulajdonlás legalizálására.
Új elem a szabályozásban a helyi földbizottságok létrehozása – ezek a testületek elvben a helyi gazdák kontrollját biztosítanák az adott település földforgalma fölött. Csakhogy – Szabó Rebeka, az Együtt–PM agrárpolitikusa szerint a kormány szándékosan szabotálta a földbizottságok létrehozását, mivel nem alkották meg az ehhez szükséges kormányrendeletet, és a gazdálkodókat nem is tájékoztatták időben arról, mit kellene csinálniuk ahhoz, hogy földbizottsági tagok lehessenek.
Így a legtöbb helyen a megyei agrárkamarák, illetve ezek helyi szervezetei fognak véleményezni minden egyes földadásvételt, és a jóváhagyásuk az érvényes szerződés előfeltétele lesz, ami elsősorban azért jelent gondot, mert az agrárkamarai választásokat nagyjából a teljes hazai gazdatársadalom bojkottálta, így a testületbe szinte kizárólag a Fidesz és a Fidesz-közeliMagosz helyi erős emberei kerültek be.
– A most kialakuló szabályozás azért sem oldja meg a kormány által is érzékelt problémákat, mert egyrészt a hosszú távú földbérleti szerződésekre semmilyen ráhatása nincs a földbizottságnak (vagyis a bérelt földek fölött a helyi ellenőrzés nem érvényesül), másrészt a földbizottságok vagy a helyettük véleményező agrárkamara döntése ellen most a törvény szerint nem lehet sem panaszt tenni, sem fellebbezni, ami nem igazán jogállami megoldás – hangsúlyozta kérdésünkre Szabó Rebeka.
Szerinte hasznos lenne, ha a testületek összeállításánál érvényesülnének bizonyos előre lefektetett arányok, például az állattartók vagy a biogazdák részvételével kapcsolatban. Az is fontos lenne, hogy a testület valóban helyben élő (és ne csak helyi földeket használó) tagokból álljanak.
Ezen aggályok többségét kezelné az Ángyán–Schiffer–Szél Bernadett-féle módosító, amelyet a rendkívüli ülésnap elmaradása miatt végül a jelenlegi összetételű parlament nem tárgyalt meg (és amelyet információink szerint az új Országgyűlés májusi összehívásakor változatlan formában haladéktalanul benyújtanak majd).
A javaslat többek között ötéves tényleges helyben lakást ír elő, és behozza a szabályozásba a helyi birtokmaximum fogalmát, megtiltva, hogy egy gazdálkodó, család vagy érdekkör egy-egy település határában a termőföldek egyötödénél többet megszerezhessen. A módosítás megtárgyalására szánt ülés megtartásához információink szerint a hét elejéig 68 támogató aláírást szerzett az LMP a szükséges 78 helyett.
Míg a PM nyolc képviselőjéből heten aláírták a kezdeményezést (és a nyolcadik szignó is csak „logisztikai” okból, az egyik képviselő távolléte miatt hiányzik), az MSZP és a Jobbik soraiból a vártnál jóval kevesebb támogatás érkezett. Az MSZP a párt nyilvános álláspontja szerint még az 1800 hektáros új birtokmaximumot is kevesli (szerintük egy állattartó nagygazdaságnak ennél több földre is szüksége lehet).
A Jobbik pedig az összes külföldi földtulajdonlási formát kategorikusan megtiltaná, holott a vidék eltartóképessége szempontjából egy helyben élő, de osztrák állampolgárságú gazda sokkal kisebb veszélyt jelent, mint az egy-egy falu teljes határát megszerző, mindenki mást kiszorító, a helyben lakás kritériumát egy gyorsan bejegyzett céggel kipipáló oligarchák.
Az érvényes szabályok szerint termőföld tulajdonosa csak természetes személy lehet, vállalkozás nem. Amennyiben bármilyen jogcímen 30 hektárnál több van a tulajdonos kezében, akkor legalább középfokú mezőgazdasági végzettséggel és ötéves gyakorlattal kell rendelkeznie (ami a fiatal gazdákat eleve kizárja a földszerzésből). 100 hektár felett ezen felül csak főfoglalkozásban lehet földet birtokolni és bérelni.
Termőföldet szerezni csak a meglévő birtokközpont vagy telephely, illetve székhely szerinti település közigazgatási határától legfeljebb 20 kilométerre lehet – közúton számítva, a tényleges helyben lakás tehát nem feltétel. Takarmánytermelésre vagy földrajzi eredetvédett termékek előállítására használt földeknél, illetve halastavak üzemeltetésénél a 20 kilométeres korlát nem érvényesül.
