A tényleges gáztarifák mértékét illetően kedvezőbb a helyzet: a 22 európai főváros listáján - ahol egyetlen unión kívüliként Belgrád is helyet kapott, de nincs rajta Helsinki, Szófia, Nicosia, Tallinn, Riga, Vilnius és Valletta - Budapest a második legolcsóbb.
A fővárosi gáztarifa eszerint kilowattóránként 3,35 eurócent, ami forintra és köbméterre átszámolva 98 forint 50 fillérre jön ki. Márciushoz képest a statisztika 7,7 százalékos gázárcsökkenést mutat. Helyezésünk ennek ellenére nem változott, mivel Bukarest - átszámolva - szintén mérséklést követő 88,5 forintjával egyelőre behozhatatlannak tetszik.
 |
Németh Szilárd érkezik új harcokra
Kurucz Árpád / Népszabadság |
Noha a magyar áramárak most nem változtak, helyezésünk márciusról áprilisra a tényleges árak rangsorában is javult: itt a vizsgált 23 európai főváros sorában a negyedik legolcsóbbnak járó helyezésről dobogóra lépve a harmadik legolcsóbbnak számítunk. E tekintetben szintén Bukarest, illetve Belgrád olcsóbb.
A szerb főváros - átszámítva - 19 forintos lakossági áramdíja a budapesti 40 forinthoz képest még így is elérhetetlennek látszik. Budapest lakossága számára európai fővárosokban lakó társaikhoz képest a vásárlóerőhöz viszonyítva továbbra is a hetedik legnehezebb a villanyszámla kifizetése. E tekintetben álltunk már kedvezőbben is: januárban eme összehasonlításon az átlaghoz közelítő, kilencedik legrosszabb helyet foglaltuk el.
A MEKH közöl egy, a rezsiköltségeknek az átlagcsalád jövedelmére vetített aránya szerinti sorrendet is. Ebben tavaly júliusban még igen cudarul álltunk. Akkor a budapesti családok jövedelmére vetítve a vizsgált 20 főváros közül az áram- és gázszámla kifizetése a második legnagyobb terhet jelentette. Mára helyezésünk a hatodik legrosszabb, ami még mindig kedvezőtlen, de határozott javulást mutat. Áprilisban egy helyezést léptünk előre.
A kimutatás a gázár tekintetében erőteljesen rácáfolni látszik azokra a kormányzati megnyilatkozásokra, miszerint addig folytatják a rezsicsökkentést, amíg a vásárlóerőhöz viszonyított tarifák az uniós átlagszintre nem kerülnek. A MEKH és más nemzetközi szervezetek által közösen készített kimutatás szerint ugyanis a gáztarifa a vásárlóerőhöz képest már ma is jóval az európai átlag alatt húzódik. Tényleges szintjét tekintve pedig a második legalacsonyabb. Az áramár-kimutatásokból élesen kiviláglik, hogy európai összehasonlításban nem a tarifa magas, hanem a hazai fizetések nagyon alacsonyak.
