Kisebbfajta hisztéria tapasztalható a budapesti lakáspiacon. A frekventált helyeken lévő, jó adottságú lakásokért egymás sarkában taposnak és akár licitbe is bocsátkoznak az egymással versengő vevők. A befektetőket a minimális betéti kamatok és a brókerbotrány is az ingatlanok felé terelte. A lakáspiac szárnyalása akár évekig eltarthat.
A kereslet élénkülésének hatására emelkedő árakat látva, már a vásárlást régóta halogatók is megjelentek a piacon. Azon a piacon, amelyen nemrég még csak álom volt a válság évében csúcsárfolyamon vásárlók, illetve az egykori devizahitelesek számára, hogy az árak újra a 2008-as szint közelébe emelkedjenek, tehát hogy valaha is a pénzüknél legyenek az akkori vevők. Ma már azok, akik jó helyen, például Budapest népszerű kerületeinek egyikében vásároltak, hátradőlhetnek, mert ingatlanjuk értéke elérte, sőt talán már meg is haladta a hét évvel ezelőtti árát.
Már tavaly eldördült a startpisztoly a lakáspiacon, de a lövés hangja, avagy visszhangja a többséghez csak most jutott el, ők a néhány hónapja tartó áremelkedésnek csak most ébrednek tudatára. Például amikor vevőként meglepő magasságba szökött árakkal szembesülnek, és a meglepően magasnak tűnő árakhoz ragaszkodó eladókkal. Mielőtt minden eladó árat emelne, le kell szögezni: a lakáspiac felpörgése még nem országos jelenség, nem érvényes valamennyi településre és ingatlanra, de a kedvelt budai és pesti kerületeken kívül már több megyeszékhelyet és vidéki nagyvárost érint, és ott nemcsak a téglalakásokat, hanem a paneleket is.
Az optimizmust jól érzékelteti, hogy folyamatosan nő a hitelből vásárlók aránya. Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője rámutat: a válság után sokáig mindössze 10-15 százalék volt a hiteles vevők aránya, tavaly azonban 20 százalék, az idén pedig már minden negyedik vásárló hitelt is igénybe vesz a vételár kifizetéséhez. A befektetők többnyire nem hitelből vásárolnak, ők máshonnan veszik ki pénzüket, majd fektetik be kiadható ingatlanba.
