Hozzátette: nem klasszikus privatizáció lesz, tehát nem feladatokkal terhelt vagyont adnak el. Kizárólag az állami vagyon közvetlen értékesítéséről van szó, lehetőleg olyan vagyonról, amit most is vállalkozói formában működtetnek. Munkatársunknak a kormány több tagja is azt mondta: tudomásuk szerint funkciójukat vesztett állami épületeket adnak el országszerte, és „MÁV-ingatlanokra, valamint bérelt földterületek eladására is kell gondolni”.
Mint ismert, a kormány elleni egyik kiemelt korrupciós vád az, hogy állami földeket adott bérbe hozzá közel álló személyeknek. A MÁV-ingatlanok értékesítésének illusztrálására a vasúttársaság Andrássy úti székházát említették. Egyik forrásunk a Józsefvárosi pályaudvar külterületére is felhívta a figyelmet azzal, hogy a V alakú térség „csúcsán” nyílik meg a Sorsok Háza, de az ezen kívüli ingatlanrész alkalmas nagy beruházásokra. A bérelt földek eladása egy forrásunk szerint „forró téma, jobb erről nem is beszélni egyelőre”.
|
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előadást tart a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) XV. Pénzügyi Csúcstalálkozó című konferenciáján az InterContinental Budapest szállodában
Koszticsák Szilárd / MTI |
Arra, hogy 50 ezer hektár nemzeti parki terület kezelői joga kerül át a Nemzeti Földalaphoz, így a parkok elveszítik elővásárlási jogukat, forrásunk úgy reagált: nincs információja arról, hogy a vagyoneladáskor a nemzeti parkok is „képbe kerülnének”. Volt olyan kormánytag is, aki szerint az állami Mol-részvénypakett egy részének értékesítése is felkerülhet a listára, ezt azonban mások nem tartották valószínűnek, s emlékeztettek arra, hogy „a miniszterelnök épp gáztározókat vesz”.
A 169 milliárdos bevételből az NGM szerint semmilyen működési vagy dologi kiadást nem finanszíroznak. A befolyó pénz a 186 milliárdos Beruházási Alap bevételi részévé válik, és azt szolgálja, hogy az állami beruházásokat finanszírozzák belőle. Tehát vagyonból vagyon keletkezik. „Semmiképp sem dől össze a költségvetés, mert ha egyik oldalon nem jön be, akkor a másik oldalon nem megy ki” – mondta Tállai András.
Lapunk úgy tudja, a kormány a szén-dioxid-kvóták értékesítéséből, honvédségi ingatlanok eladásából is remél milliárdokat. Osztalékot vár a Szerencsejáték Zrt.-től és a Moltól is – de ezek nem a 169 milliárdos sorban szerepelnek a büdzsében.
Kiemelt szerepben a MÁV ingatlanjai
A kormány 169 milliárd forintos extra bevételi tervének teljesülésében kiemelt szerep jut a MÁV-ingatlanoknak, ám e téren nem árt az óvatosság. A vasúttársaság Andrássy úti székháza 2010 óta üresen áll, a vezérigazgatóság még az MSZP-kormányzás utolsó időszakában költözött át a Népligethez. Akkor megpróbálták a palotát eladni, a hírek szerint hétmilliárd forintért, ám nem kellett senkinek.
Nem is csoda. Az iroda komfortfoka a hatvanas éveket idézi, ráadásul teljes felújításra szorul. A székházat eddig is bárki meg tudta volna venni, s most valamennyit engednének is a hétmilliárdos indulóárból. A biznisz mindazonáltal nem érte meg egyelőre a MÁV-nak, hiszen évi kétmilliárd forintért bérli a népligeti irodát, vagyis kiköltözése óta már bőven el is költötte a palotája árát.
A szóban forgó józsefvárosi ingatlan a kínai piac felszámolása után szabaddá váló terület lehet. Másfél éves pereskedést követően júniusban sikerült kiebrudalni a területről az utolsó árusokat, akik gigantikus romhalmazt hagytak maguk után. Az akkori hírek szerint a területen sportközpont, park és mélygarázs is helyet kapott volna, de egyelőre nincs konkrét terv a hasznosítására. Információink szerint egy kőbányai MÁV-ingatlan is az eladandók listáján van.
|
„Ha egyik oldalon nem jön be, akkor a másik oldalon nem megy ki” – mondta Tállai András
Kovács Tamás / MTI |
A MÁV komoly és értékes ingatlan vagyonnal rendelkezik, de a józsefvárosi történet jól mutatja: még ha lenne is rájuk vevő, akkor sem lenne könnyű túladni rajtuk. Gondot jelent ugyanis a rettenetesen kusza tulajdonosi szerkezet, adott területnek akár száz tulajdonosa is lehet, a hosszú távú bérlők és a haszonélvezeti jogot élvezők ellenállásáról nem is beszélve. A Nyugati pályaudvar bazársorát is csak rendőri jelenléttel sikerült annak idején kitakarítani, s az évekig tartó tárgyalás és pereskedés még az egyszerűbb forgatókönyvek közé tartozott.
Amennyiben az ingatlanértékesítésekből befolyó pénz valóban nem a büdzsé stabilizálását szolgálná, akkor nem is kell megfelelni az idevonatkozó szigorú uniós szabályoknak. Egy sor bevételt ugyanis eleve nem lehetne hiánycsökkentési tételként feltüntetni, ilyen a Mol-pakett eladása, de az a Hvg.hu által megszellőztetett verzió is, amely állami ingatlanok tömeges eladásáról, majd azok visszabérléséről szólna.
Hasonlóan gyors és könnyű bevételszerzéssel már próbálkozott Ausztria is, ám a trükkös ügyletet az Eurostat végül nem fogadta el, a bevétellel nem csökkenthették a hiányt.
Ám ha nem ez a cél, akkor akár indulhat a kiárusítás. Persze arra nincsen garancia, hogy ezeket az ingatlanokat tényleg el is lehet adni. Ha egy potenciális hitelező lenne a vevő, aki üzleti megtérülés reménye nélkül, pusztán az állami visszabérlés adta garancia és némi haszon fejében menne bele a boltba, az a konstrukció az állam számára elég rossz üzlet lenne. Hiszen így elbukna egy jelentős ingatlanportfóliót, s néhány év alatt az eredeti vételár többszörösét tenné ki a fizetendő bérleti díj. A történetben mindezek fényében inkább az a kérdés: Mi lehet az a beruházás, amihez annyira kell a pénz, hogy akár Mol-pakettet, akár MÁV-ingatlanokat, akár hivatali épületeket eladnának?
