Milliárdos harcot vív a Tigáz
A behajtásiköltségátalány-ügyben a Tigáznak most vissza kell fizetnie az üzleti fogyasztóitól e jogcímen beszedett milliárdokat; a cég ellenáll.
A Tigáznak 30 napon belül valamennyi fogyasztója számára vissza kell fizetnie azt az összeget, amit március óta behajtási költségátalány jogcímén beszedett tőlük – jelentette be tegnap Scherer Zsolt, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szóvivője. A gázszolgáltató meglátásuk szerint szabálytalanul követelte a sarcot, ami miatt az olasz ENI tulajdonában álló céget százmillió forint bírság megfizetésére is kötelezték. A döntést a Tigáz bíróságon támadja meg, a végrehajtás előzetes felfüggesztését kérve.
Az akár csak egy nap késedelemmel befizetett számla után követelhető 40 eurós - több mint 12 ezer forintos – behajtási költségátalányt elvben valamennyi hazai cég jogosan kérheti késve fizető üzleti ügyfeleitől. A Tigáz május óta 31 ezer fogyasztójától mintegy kétmilliárd forintot követelt e jogcímen. Ebből 1,1 milliárd forint be is folyt. Az ügyet elsőként lapunk tárta fel egy a befizetéssel rendre néhány napot késő fogyasztójuk történetének bemutatásával. Esetében a Tigáz a vele azonos mérőn szereplő cégén túl magánszemélyként is egy évre visszamenőleg felszámolt havi több mint 12 ezret. Így hirtelen több mint kétszázezret kellett volna befizetnie voltaképpen büntetésként. Ezután kiderült: ilyen jogcímen a lakosságtól egyáltalán nem követelhető semmi.
Gyakorlatát a Tigáz adatbázisa bizonytalanságaival indokolta. Tegnap Kolozsi Sándor fogyasztóvédelmi főosztályvezető kifejtette: a velük végig együttműködő Tigáz adatbázis-felülvizsgálata tanúsága szerint mintegy kétezer magánszemélynek is küldtek ilyen fizetési meghagyást. E kör számára a Tigáz önként visszafizette a behajtott összeget. A MEKH mostani határozata ugyanakkor értelemszerűen vonatkozik magánszemélyekre is.
 |
Jelentősen megdobhatja a számlát a behajtási költségátalány
Forrás: Mediaworks |
A MEKH ugyanakkor immáron alapvetően a Tigáz üzleti ügyfeleire kivetett követeléseket nyilvánította semmisnek. Mint kifejtették, önmagában nem a behajtási költségátalány kivethetőségét kérdőjelezik meg. Ám a közművek esetében ezt a szándékot fel kell tüntetni az üzletszabályzatban, amit a MEKH külön engedélyez. Ilyen kérelmet a Tigáz nem terjesztett elő, üzletszabályzatát nem módosította. Így a hivatal szerint a gázcég fogyasztóiban nem tudatosult a csúszással járó megnövekedett kockázat.
A Tigáz – úgy tudjuk – azzal érvel, hogy üzletszabályzatuk utal a hatályos törvényekre, amelyek szabályozzák a behajtási költségátalányr is. Scherer ugyanakkor nem tartja elvárhatónak, hogy a fogyasztók naprakészek legyenek az őket érintő törvényi módosításokból. Szerinte pont erre való az üzletszabályzat. Annak kapcsán, hogy még az üzletszabályzatok tanulmányozása se feltétlenül sorolható a cégek napi szokásai közé, Kolozsi jelezte: a módosításokat a honlapon is fel kell tüntetni.
A hivatal a vizsgálata során ráadásul azt tapasztalta, hogy a számla kézhezvételétől számítva több esetben nem állt rendelkezésre ténylegesen 8 nap a befizetésre; a szolgáltatónak a jövőben ezt is biztosítania kell.
Az októbertől amúgy szolgáltatói tevékenységével felhagyó Tigáz rövid közleményben jelezte, hogy bíróságon támadja meg a határozatot. Szerintük ugyanis mindenben szabályosan jártak el. A közigazgatási döntésig a határozatba foglalt összes kötelezettség teljesítésének felfüggesztését kérik.
Arra a kérdésünkre egyelőre nem válaszolt a Tigáz, hogy a költségátalány-befizetést megtagadó üzleti fogyasztóik most mire számítsanak. Az ügyet kirobbantó fogyasztó ugyanakkor kérdésünkre kifejtette: a cégével szembeni követelésre hónapokkal ezelőtt átütemezést kért, amire a Tigáz mind ez idáig nem válaszolt.
Unió- és multipárti Fidesz
Korábbi akcióikhoz képest a Fidesz látványosan távol tartja magát az Tigáz költségátalány-ügyétől. Pedig a 2013–2014-es „rezsiharc” idején a kormánypárt – különösen a magát rezsibiztosnak nevező Németh Szilárd alelnök – a szolgáltatók legkisebb hibái (így elcsúszott számlaszínárnyalatok, vagy pusztán a fogyasztóknak írt levelek) ellen is sajtótájékoztatók tucatjain kelt ki. Eme kisebb szolgáltatói hibák mögött nemritkán a „multik”, az „eurobürokraták” és a „baloldal” állítólagos összeesküvését sejtették. Lejárató akcióikhoz az állami fogyasztóvédelmi hatóságok is hátteret biztosítottak, például a társasházi hirdetmények kifüggesztését ellenőrző „rezsikommandókkal”.
Az intézkedések eltúlzottságát végül jogerős bírósági ítélet mondta ki. A mostani ügy ugyanakkor tényleg megalapozhatná a lakosság politikai védelmét: egy homályos uniós szabály alapján egy multi a helyzetével visszaélve a fogyasztóknak akár több százezres, a hatóság szerint szabálytalan fizetési meghagyásokat küldött. Hasonló politikai védelmet ugyanakkor a kormánypárt már nem nyújt: a fogyasztók mellett ez esetben csak az ellenzék – így például az MSZP vagy a Jobbik – emelte fel a szavát. Kérdésünkre, hogy a Fidesz kereste-e a MEKH-et az ügyben, Scherer Zsolt kifejtette: az Országgyűlésnek alárendelt, független hatóságuk valamennyi képviselői megkeresés előtt nyitott.
