A divatcikkek évi 275 milliárd eurós (85 ezer milliárd forint) teljes forgalmának tizedét teszik ki a hamis termékek az EU-ban. A probléma 647 ezer vállalkozáson keresztül 3,8 millió dolgozót érint, nem szólva a megkárosított gyártókról és költségvetésekből kieső évi csaknem nyolcmilliárd euróról. A teljes okozott kárt 43,3 milliárd euróra, azaz az éves magyar GDP 40 százalékára teszik.
Ritkán illusztrálják számszerű adatokkal, de amikor mégis, kiderül: óriási gondot okoz az európai gazdaságnak a termékhamisítás. A legtöbb kárt az olasz, a brit, a francia és a német cégek szenvedik el. Magyarország inkább a vásárlói oldalon szerepel, a Távol-Keletről származó márkásnak álcázott divatcikkek közép-európai elosztásában jeleskedik. Az iparág tíz éven belül teljesen felőrlődik a hamisítók szorításában, már amennyiben hinni lehet az évi 518 ezer fős leépítéseknek.
Louis Vuitton-bolt a londoni New Bond Streeten. Felveszik a kesztyűt Luke MacGregor / Reuters |
A gyártók szemében az első számú közellenséggé a közvetítők, azaz az internetes kereskedőházak váltak, mivel térnyerésük megkönnyíti a hamisított termékek terítését. Már a Twitteren is megjelent a „Buy” gomb, azaz a gyártók a közösségi média ezen alkalmazását felhasználva is közvetlenül értékesíthetik eredeti és kétes eredetű portékájukat. A zugvigécek az utóbbi években az eladási technikák finomítása mellett a gyártási technológia modernizálásába is fektettek pénzt. A hamar felfeslő varrásokkal, lepattogzó „krómozott” fogantyúkkal jellemzett, műkrokodilbőr kézitáskák helyét azok míves kidolgozású, minőségi anyagokkal készített másolatai vették át, amelyek megtévesztésig hasonlítanak az eredeti luxuscikkekre.