Decemberben nemcsak a Mikulások és angyalkák lepik el a kirakatokat, hanem a nyugdíjbiztosításokat ajánló ügynökök is igyekeznek új ügyfeleket fogni. Nem véletlenül. Kérdés, kinek mi éri meg: a pénztári befizetés, a biztosítás vagy a nyesz?
A nyugdíjcélú megtakarítások jelentős része decemberben keletkezik. Ennek legfőbb oka, hogy ilyentájt a jutalmakra, a mozgóbérre és egyéb pluszpénzre is le lehet csapni. Annál is inkább, hiszen a nyugdíjcélú megtakarítások után adókedvezmény is jár: összege a nyugdíjcélra fordított összeg húsz százaléka, legfeljebb 130 ezer forint. Ennek eléréséhez 650 ezer forintot kell félretenni, ami nem könnyű, hiszen ha például valakinek az év végi jutalma a havi bér kétszerese, akkor az átlagbérrel számolva nagyjából 330 ezer forint jön össze. Azaz a kedvezményt csak egy viszonylag szűk kör tudja maximálisan kihasználni.
Mindez persze korántsem jelenti azt, hogy kisebb összeget ne érné meg félretenni. Az adókedvezménnyel számolva ugyanis az eredeti összeg azonnal húszszázalékos hozamot fog termelni – az adókedvezményt a megtakarított összeghez csapja hozzá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Ennél magasabb hozamot csak különösen magas kockázattal lehet elérni, itt viszont a pénz garantált, s ehhez jön a befektetés valódi hozama. A kedvezmény minden nyugdíjcélú megtakarításnál jár, a nyugdíjbiztosítás mellett a pénztári befizetés vagy nyugdíj-előtakarékossági számlára (nyesz) fizetett összeg után is. Pusztán az adókedvezmény alapján nem lehet eldönteni, melyik konstrukciót válassza az ember. Célszerű más szempontokat is figyelembe venni.
A nyugalom sincs ingyen Mediaworks/archív |