Körülbelül 40 százalékos emelkedésével (16 519 pontról 23 700 pontra) a BUX nemcsak a régiós, de a főbb nyugat-európai, illetve amerikai indexek teljesítményét is felülmúlta – közölte lapunkkal Nyári Zsolt, a KBC Securities elemzője. Ez azonban rá is világít egy problémára, jelesül, hogy a forgalom növekedése az árfolyamok fejlődésének köszönhető, vagyis a papírok volumene terén nem sikerült élénkülést elérni – magyarázta az elemző. A húzó részvények mindegyike fejlődéssel zárja az évet, s nem is kevéssel. Az OTP Bank 55 százalékot (3780 forintról 5950 forintra), a Richter 53 százalékot (3510 forintról 5390 forintra), a Mol 20 százalékot (11 480 forintról 14 200 forintra), az M-Telekom pedig 19 százalékot (335 forintról 405 forintra) javított árfolyamán az elmúlt 12 hónapban. A befektetők tehát örülhettek, hiszen a jegybanki alapkamat az év egészében két százalék alatt volt.
Más adatok jól tükrözik a problémákat is. A forgalom nagyon szűk körre korlátozódik, hiszen az üzletmenet döntő részét még mindig az említett négy blue chip adja. Ami arra vezethető vissza, hogy nem sikerült hasonló méretű céget a tőzsdére csábítani. Ebből a szempontból különösen fájó az év legnagyobb csalódásaként említhető kudarc: a logisztikai és fuvarozó társaságként nyilvántartott Waberer’s, és az ingatlanforgalmazással foglalkozó Duna House piacra lépésének elmaradása. Keményen dolgoztak a piacra lépésen, ám a részvényaukció végül egyikük esetében sem történt meg. (Ide tartozó hír, hogy december 30-án a BÉT, a cég kérésére 2016. június 30-ig meghosszabbította azt a határidőt, amíg a Waberer’s kérelmezheti a törzsrészvényeivel való kereskedés megkezdését.
|
Norbi cégének részvényei bántóan teljesítettek Konyhás István / Népszabadság |
Mindez azt jelenti, hogy a logisztikai vállalat újra célba vette a budapesti parkettet.) A két társaság mostani megjelenése különösen jól jött volna a BÉT számára, hiszen a nagy lehetőségként évekig emlegetett Wizz Airt végül sem sikerült megnyernie a magyar tőzsdének. A fapados légitársaság Londont választotta. Norbi-részvényeket legalább fel lehetett tenni a kereskedési táblára, ráadásul hatalmas felhajtás zajlott a részvényértékesítés körül. A siker elmaradt, részben a Buda-Cash botránya miatt, hiszen sok kisbefektető a bajba jutott brókercégnél tartotta a papírjait. Ráadásul a Norbi által sokat emlegetett hatalmas külföldi terjeszkedés üteme is elmarad a befektetők által várttól. Az idei első negyedévben például a külföldi bolthálózat forgalma után egyetlen forint jutalékot sem számolt el a társaság. Az első három negyedévet tekintve pedig a mérleg szerinti eredmény veszteséget mutat. Mindezek tükrében nem mondható váratlannak, hogy a tavaly ősszel még 990 forintos árfolyamon piacra dobott Norbi-részvények december végére 360 forint közelébe estek. Norbi tözsdei teljesítménye tehát a blue chipekkel összevetve bántónak nevezhető.
„Sikersztori” egyértelműen a Richter lehet – vélekedett Nyári Zsolt. Az amerikai gyógyszerfelügyelet (FDA) engedélyezte a magyar gyógyszeripari társaság egyik kulcskészítményének, a Cariprazine-nak a bevezetését az Egyesült Államokban. Hatalmas lehetőségnek tűnik ez a cég számára, amit jól mutat, hogy azóta új történelmi csúcsra futott a részvény árfolyama.
A jövő év nagy kérdése ugyanakkor mindenképpen az lesz a BÉT esetében, hogy az MNB hogyan és milyen eszközökkel kívánja talpra állítani a maródi piacot. Erre alighanem már az év elején fény derül, hiszen a tőzsde élére kerülő Nagy Márton – a jegybank alelnöke – az adásvétel bejelentésekor jelezte: a részletes stratégiát ezzel kapcsolatban februárra dolgozzák ki.