Semmisek a semmisségi álmok
Elsősorban magukkal tolnak ki azok az adósok, akik a bíróságon elérik hitelszerződésük semmissé nyilvánítását. A Kúria véleménye szerint ilyen esetben azonnal vissza kell fizetni, ami még tartozásból van, ráadásul kamatostul, devizakölcsön esetén piaci árfolyamon.
Akár több ezer devizahiteles per végére tehet pontot a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának most közzétett állásfoglalása. A legfelsőbb bíróságnál arra keresték a választ, mi a teendő, ha a kölcsönszerződések valamely feltételét vagy akár az egész megállapodást egy bíróság úgy nyilvánítja érvénytelennek, hogy nincs lehetőség a hiba orvoslására.
|
Adósnak és hitelnyújtónak ugyanúgy kell elszámolnia egymással, mint a most folyamatban lévő állami elszámoltatás esetében
Kurucz Árpád / Népszabadság |
Az adósok, illetve érdekképviseleteik, sőt még az ilyen esetekben eljáró ügyvédek egy része is úgy gondolja, az ilyen esetekben csak egyféle jogkövetkezmény képzelhető el: az eredeti állapot helyreállítása, amely alatt azt értik, hogy a bank csak arra az összegre és azon az árfolyamon tarthat igényt, amennyit és ahogyan eredetileg kölcsön adott.
A joggyakorlat-elemző csoport többségi állásfoglalása szerint azonban az eredeti állapot helyreállítása a hitelszerződéseknél értelmezhetetlen, ilyen esetben a megállapodás ideiglenes hatályossá nyilvánítása és a felek közti elszámolás az egyetlen a járható út. Utóbbi azt jelenti, hogy az adósnak egy összegben kell visszafizetnie nemcsak a felvett összeget, de annak kamatait is. Mivel a devizaalapú hitelek esetében – a Kúria korábbi jogegységi döntése értelmében – az árfolyamkockázatot az ügyfél viseli, így elszámolni is az aktuális piaci árfolyam alapján kell.
Az adósok számára ugyanakkor jó hír, hogy a kölcsön kamataként nem az érvénytelenné nyilvánított szerződésben rögzített terhet kell alapul venni, de még csak nem is a magyar jegybanki alapkamatot, hanem a hitel devizaneméhez igazodó „törvényes kamatot”. Bár bővebben nem fejtik ki, de ez vélhetően azt jelenti, hogy például frankhitel esetén a svájci jegybanki alapkamat az irányadó – amely viszont lényegesen alacsonyabb, mint a devizahitelek terhe.
|
A Kúria jogegységi döntésének ismertetésén. Elvarrják a szálakat
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Adósnak és hitelnyújtónak ugyanúgy kell elszámolnia egymással, mint a most folyamatban lévő állami elszámoltatás esetében: hónapról hónapra kell végig venni az egész törlesztési folyamatot és újraszámolni minden egyes részletet. A joggyakorlat-elemző csoport tagjainak – egyébként a vizsgált kérdések zömében nem egyhangú – véleményét a devizahiteles perekben eljáró bíráknak nem kötelező figyelembe venniük, mivel az nem jogegységi döntés és még csak nem is úgynevezett kollégiumi állásfoglalás – a legfelsőbb bíróság szerint azonban ezekre most nincs is szükség.
Ezrek perelnek
Jelenleg mintegy 12 ezer olyan ügy van a bíróságok előtt, amelyet magánszemély adósok indítottak bankjuk ellen deviza-, illetve forinthiteleik miatt. Ezeket a pereket az elszámolás lezárásáig, vagyis devizakölcsönök esetében az év közepéig, míg forinthiteleknél őszig, de mindkét esetben legkésőbb idén év végéig felfüggesztette a parlament. Az ügyek jelentős részében, több ezer perben kérték az adósok a bíróságtól a szerződés semmisségének kimondását. Ilyenek például azok az autóhiteles megállapodások, amelyeket azért támadnak, mert a finanszírozó pénzintézetek helyett az arra nem jogosult autókereskedők írták alá a szerződést. A bíróságok már több ilyen megállapodást is érvénytelennek mondtak ki, ám kérdés, hogy a Kúria mostani állásfoglalása után is érdemes-e még végig vinni ezeket az ügyeket.
Az elszámolásról, a devizahitelek forintosításáról, valamint az úgynevezett fair bankrendszer kialakításáról szóló törvények ugyanis önmagukban olyan jelentős hatással lesznek a hitelszerződéses perek kimenetelére, hogy azok nagy része várhatóan „okafogyottá” válik, és valamilyen módon – például keresettől való elállás, szünetelés – érdemi döntés nélkül lezárulnak. Az említett jogszabályok ugyanis számos ponton módosítják a fogyasztói kölcsönszerződések tartalmát, amely így már nem minősülhet érvénytelennek.
